A csődközelbe került Bear Stearns megmentésére jelentkező JPMorgan felülvizsgálta korábbi álláspontját, és a részvényesek ellenérzését mérséklendő megnövelte korábbi, papíronként 2 dolláros ajánlatát 10 dollárra. A lépés - amellett, hogy számos kérdést felvet - tovább növelte az optimizmust hétfőn a tengerentúli tőzsdéken, hiszen azt sugallta, hogy mégsem olyan komoly a baj a hitelválság által sújtott brókercég háza táján, mint ahogy először - a felvásárlás bejelentésének napján érvényes piaci ár mindössze tizenötödét érő ajánlat alapján - sejteni lehetett.

A Bear Stearns (BS) részvényesei azzal fenyegették a Wall Streetet, hogy megtorpedózzák a JPMorgan egy héttel korábbi ajánlatát. A kétdolláros ajánlat a brókercég csődjét volt hivatott megakadályozni, miután annak pénzügyi partnerei nem mutattak hajlandóságot, hogy enyhítsék a társaságnál hirtelen felmerült illikviditást. A BS március közepén - azt követően, hogy korábban folyamatosan cáfolta a likviditási problémákkal kapcsolatos pletykákat - nem várt bejelentést tett, miszerint fizetőképessége jelentős mértékben leromlott, így azt fontolgatja, hogy csődvédelemért folyamodik.

Itt lépett közbe a Fed, és az általános pánikot elkerülendő a JPMorgannel karöltve mentőakciót szervezett a süllyedő brókerhajó megmentésére. Az eredeti megállapodás alapján a Federal Reserve 30 milliárd dollár értékben átvállalta a Bear Stearns legnagyobb veszélynek kitett eszközeit, ezzel csökkentve a további lehetséges károkat, egyúttal mozgótőkére cserélve a "toxikus" kötvényeket. A jegybank szerepvállalása már akkor is számos kérdést felvetett, egyesek a subprime-válság kialakulásához vezető morális kockázatokat emlegették, míg mások egyszerűen furcsállták, hogy a Fed korábban nem látott mértékű gyorshitelt nyújtott egy kötvénypiaci társaságnak.

Az előbbi kifogással szemben elsőre elegendőnek bizonyult Henry Paulson pénzügyminiszter többször megismételt nyilatkozata, miszerint a beavatkozás elmaradása általános pánikhelyzethez vezetett volna, amely akár a teljes pénzügyi szektort is padlóra küldhetné, megbontva a recesszió-közeli állapotban lévő ország amúgy is ingatagnak tűnő pénzügyi stabilitását. Később már-már feledésbe is merültek az ilyen irányú aggályok, hiszen a tőzsdei összeomlás elmaradt, a Bear Stearns szektortársai pedig a vártnál kisebb veszteségekről adtak számot az incidenst követő héten.

Az Egyesült Államok második legnagyobb jelzálog-hitelkötvény kibocsátója pedig megmenekült az összeomlástól, és látszólag teljes megadással várta, hogy szektortársa, a JPMorgan bekebelezze őt. A részvényesek azonban kevesellték a könyöradományt, és azzal fenyegettek, hogy megvétózzák a felvásárlást. Az érdekelt felek újra asztalhoz ültek, és lázas számolás után előálltak egy megoldással, ahol a kecske mellett a káposztát is zsebre rakhatják. A JPMorgan a megelőző 236 millió dolláros ajánlata a hétvégén 1 milliárd dollár körülire módosult, és ha ez sem lenne elég, Bear Stearns igazgatótanácsa 95 millió új részvény kibocsátásába kezd, amelyet kérőjének szán. A 40 százalék alatti újrészvény-kibocsátáshoz ugyanis a vezetőségnek nem kell a részvényesek engedélyét kérnie, az extra papírokkal pedig a JPMorgan az összes kint lévő részvény 39,5 százalékát birtokolja majd, amivel végképp be tudja biztosítani a helyét a Bear Stearnsnél.

Az új megállapodás alapján azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed aktív közreműködést vállal egy Wall Street-i felvásárlási akcióban, amihez mellesleg direkt hitelt is nyújt (ld. a diszkontkamat csökkentésével párhuzamosan hozott politikaváltást, miszerint a Fed március közepétől nem csak az elsődleges kötvénykereskedőknek kínál direkt hiteleket). A New York Times értesülései szerint ráadásul a Fed javasolta a korábbi 2 dolláros részvényenkénti árat, arra hivatkozva, nem szabad azt az üzenetet közvetíteni a piacok felé, hogy a jegybank a Bear Stearns részvényeseinek megmentése érdekében lép közbe.

A megnövelt felvásárlási ár, amellyel együtt a jegybanki szerepvállalás nem csökkent radikálisan, most azt látszik sugallni, hogy a Fed az adófizetők pénzéből finanszírozza egy rosszul gazdálkodó, és hibás döntéseit rosszul kommunikáló társaság megmentését, egyúttal csökkentve a cégbe fektető részvényesek veszteségeit is.