A Roszatom újabb erőművet építene az EU-ban

A Roszatom is részt vesz a második bolgár atomerőmű építésére kiírt pályázaton - a jelentkezést hétfőn nyújtotta be az orosz állami atomenergetikai konszern.
Domokos László, 2019. augusztus 19. hétfő, 14:25
Fotó: Napi.hu - Képünk illusztráció.

Alekszej Lihacsov, az orosz cég vezérigazgatója júniusban azt mondta, hogy először mindenképpen önállóan indulnának a versenyen és nem valakivel vagy valakikkel konzorciumban.

A bolgár kormány várhatóan 2020 júniusáig hirdeti ki a tendergyőztest, és a belenei atomerőmű építése 2020-2021-ben kezdődhet - írta az MTI.

Már beadta jelentkezését az amerikai General Electric (GE), a Framatome francia-német atomerőmű-építő vállalat és a Korea Hydro and Nuclear Power Co. dél-koreai atomenergetikai cég.

Bolgár lapértesülések szerint a kínai állami nukleáris konszern, a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság (CNNC) is bejelentkezik. Az ország 9 milliárd euróért 8 év alatt tervezi megépíteni a létesítményt.

A parlament tavaly júniusban feltételekkel ugyan, de engedélyezte, hogy a kormány újraindítsa a kétezer megawatt teljesítményre tervezett belenei atomerőmű építésének 2012-ben befagyasztott projektjét. Az országban egyetlen atomerőmű üzemel. A Duna mellett fekvő kozloduji erőműben két, egyenként ezer megawatt teljesítményű szovjet gyártmányú reaktor működik, és ezek Bulgária áramtermelésének 33 százalékát adják.

A délkelet-európai állam gázszükségletének 95 százalékát, kőolajfogyasztásának pedig 80 százalékát oroszországi importból fedezi. Bulgária egyetlen olajfinomítója a Lukoil orosz olaj- és gázkitermelő cég tulajdonában áll.

Bulgária 2005-ben hirdetett tendert a Duna parti Belene városba tervezett atomerőműre. A nyertes cég, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport a 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A bolgár kormány 2012-ben azonban befagyasztotta a beruházást, mert nem tudott megállapodni az orosz féllel a kivitelezés költségéről, és nem sikerült nyugati befektetőt találni. A zátonyra futott ügylet nyomán Bulgária 601 millió euró kártérítést fizetett a Roszatomnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK