Földrengésállónak bizonyult a Peugeot, a Citroen és a Nissan

A vártnál jobban állta a március földrengés káros hatásait a Peugeot-Citroen és a Nissan. Mindként cég szép profittal zárta az elmúlt időszakot.
NAPI, 2011. július 27. szerda, 11:24
Fotó:

A japán földrengés káros hatásai ellenére növelte profitját a PSA Peugeot-Citroen SA, Európa második legnagyobb autógyártója. A nettó nyereség 19 százalékkal, 806 millió euróra emelkedett az első félévben az egy évvel korábbihoz képest, miközben a cég üzemi nyereségéből 147 millió eurót faragtak le a katasztrófa utáni termelési zavarok okozta kiadások. A jó eredményben nagy szerepet játszottak a leányvállalatok: a Faurecia SA autóalkatrész-gyártó például 82 százalékkal növelte nettó profitját. A PSA árbevétele 8,7 százalékkal, 31,14 milliárd euróra emelkedett.

A cég készleten lévő autói júniusban 76 napi értékesítésre voltak elegendőek szemben az egy évvel korábbi 72 napról. Az autóeladások ugyan 1,2 százalékkal nőttek, ám a bevétel nem ennek köszönhetően emelkedett, hanem azért, mert a nagyobb autók javára megváltozott az eladott autók összetétele. Segítette a céget az év első felében az új modellek bevezetése és az, hogy európai piacon kívül növelni tudta piaci részesedését. A francia autógyártó megerősítette, hogy az év egészében is növelni fogja bevételeit 2010-hez képest, de arra figyelmeztetett, hogy a nyersanyagárak emelkedése és a japán katasztrófa hatása összesen 300 millió euróval dobja meg kiadásait, ami magasabb a korábban becsült összegnél.

Hasonlóan francia riválisához Japán második legnagyobb autógyártója, a Nissan is jól ellensúlyozta a földrengés hatásait. A vállalat a katasztrófa ellenére nyereséges maradt: üzleti évének június 30-án végződött első negyedében 85 milliárd jen (1,09 milliárd dollár) nettó profitot könyvelt el szemben az egy évvel korábbi 106,7 milliárddal. A Bloomberg elemzői konszenzusa mindössze 60,9 milliárdos pluszt mutatott. A Nissan az év elején világszintű termelésének felfutására számított, ezért az átlagosnál nagyobb alkatrészkészleteket halmozott fel. Ez jól jött, amikor a katasztrófa után alkatrészhiány alakult ki a piacon. A negyedévben 21,1 milliárd jen kiadást számoltak el a földrengéssel összefüggésben, ebből a pénzből a megsérült üzemeket állították helyre.

HOZZÁSZÓLÁSOK