Az Európai Unió vezetői korábban már megegyeztek abban, hogy a következő hónapban 26 pénzintézet - főleg határokon átnyúló tevékenységet folytató nagybank - stressz tesztjét nyilvánosságra hozzák, hogy eloszlassák a pénzintézeteknek az eurózóna szuverén adósságválságával kapcsolatos kitettsége miatt kialakult piaci bizonytalanságokat.

Bár még nem ismert azoknak az Európai Bankfelügyeletek Bizottsága (CEBS) által végzett tesztekben részt vevő pénzügyi intézeteknek a száma, amelyek felmérésének eredménye nyilvános is lesz, német illetékesek már bejelentették, hogy az ország nyolc Landesbankja már beleegyezett a stressz tesztek közzétételébe, annak ellenére, hogy korábban épp ezek a hitelintézetek tiltakoztak a leghevesebben, mondván, hogy az állapotfelmérésük eredményének közlése rossz üzenetet küld a befektetőknek.


A német bankok rendben lesznek

Az FT szerint európai döntéshozókra nagy nyomás nehezedett - különösen a spanyol jegybank részéről -, hogy terjesszék ki a tesztet kisebb bankokra - így a takarékszövetkezetekre - is, mivel az a feltételezés, hogy ezek a pénzintézetek vannak leginkább kitéve a kockázatoknak.

Közben a Német Szövetségi Bank elnöke, Axel Weber közölte a német törvényhozókkal, hogy további 100 hitelintézettel bővülhet az európai bankokat vizsgáló stressz teszt listája - idézte a Bloomberg Hans Michelbachot, Angela Merkel által vezetett kereszténydemokraták helyettes pénzügyi szóvivőjét.

Michelbach szerint Weber a hét végén arról tájékoztatta a német parlament pénzügyi bizottságának képviselőit, hogy a német bankszektor egésze stabilizálódik. Bár még vannak problémás bankok, de ezeket a teszt fel fogja fedni. Ugyanakkor azt is hozzátette a szóvivő szerint, hogy a problémákat korlátozások nélkül helyre lehet hozni.


Mindenre kiterjedő vizsgálat

Mindezek ellenére a tesztek módszerét - különös tekintettel a tesztek paramétereire - még mindig a bizonytalanság homálya fedi. Csak annyit lehet tudni az FT szerint, hogy pán-európai vizsgálat lesz, annak ellenére, hogy néhány bank jelezte, hogy a kockázati tényezők országonként eltérőek lehetnek.


A CEBS nem kommentálta a stressz tesztek lefolytatását, illetve a résztvevő bankok listáját a Financial Timesnak, de az újságnak nyilatkozó források szerint a tesztek eredményét július 15-én közlik majd. A szabályozó testületek és a bankárok is egyetértettek abban, hogy ez a felmérés a korábbiaknál nagyobb szabású lesz, hiszen az EU-tagok abba is beleegyeztek, hogy a bankjaik államadósság-válsággal szembeni ellenállását is vizsgálják a CDS-spreadek növelésének modellezésével.


Mindezek ellenére szkeptikus hangok is erősödnek. Az egyik bankár az FT-nek például úgy nyilatkozott, hogy szerinte a lista bővítésével nem lehet teljesen mentesíteni a kétségektől a piacokat. Véleménye szerint teljes transzparencia kellene és a teljes bankrendszer eredményét nyilvánossá kellene tenni, különben maradnak a kétségek.


Felvizezett adatok láthatnak napvilágot

Hasonló kételyeknek adott hangot az Economist is egyik elemzésében is. Az amerikai gyakorlattal összvetve az európai terveket a tekintélyes gazdasági hetilap úgy vélte, hogy az amerikai Fed által 2009 első felében lebonyolított stressz tesztnek azért sikerült helyre állítani a bizalmat, mert a banki mérlegeket külön-külön vizsgálták, felbecsülték a veszteségeket, és az eredményt nyilvánosságra is hozták - amellett, hogy erre még a Citigroup és a Bank of America megmentése is rásegített. Ez viszont nem volt elmondható a CEBS korábbi vizsgálatairól.


Míg az amerikai teszteket a Fed katonás szigorral vitte véghez a pénzügyminisztérium finanszírozásával, addig Európában az ECB és az Európai Bizottság által felvázolt gazdasági forgatókönyv alapján zajlik a tesztelés, amelyet az Európai Bankfelügyeletek Bizottsága (CEBS) értelmez majd, vagyis egy olyan minimális embererőforrással rendelkező kvázi autonóm nem kormányzati szervezet, amely a nemzeti felügyeletekkel tartja a kapcsolatot.


Az Economist az európai körülményesség mellett amiatt is kételkedik a tesztek bizalomvisszaállító hatásában, mert a lap szerint a politika által is jóváhagyott, nyilvánosságra kerülő adatok erősen felvizezettek lesznek. Az európai szuverén válság miatti aggodalmak érzékeny kérdésére a lap szerint a tesztek eredménye továbbra sem ad majd választ. A tesztek ugyanis aligha fogják a szuverén összeomlás lehetőségét felvállalni - Görögország kivételével.


Hol marad a következetesség?

A következetlenséget is nehéz lesz kiszűrni az Economist szerint, a különböző méretű országok vélhetően eltérő komolysággal fogják kezelni ezeket a teszteket, így annak eredményességében sok függ a valós hatáskörrel és forrásokkal rendelkező nemzeti szabályozóktól is. Ez azért adhat aggodalomra okot az Economist szerint, mert már az amerikai gyakorlatból is kiderült, hogy a bankokat nem lehetett magukra hagyni a teszt elvégzésében, Daniel Tarullo a Fed egyik kormányzója szerint egy szakmai felügyelő irányítására a modellek mellett is szükség volt.


A teszt eredményei az Economist szerint semmi mást nem fognak megállapítani, minthogy a bedugult adósságpiac miatt lassul a növekedés és a banki befektetési potfóliókban megjelennek a szuverén eszközök piaci árai. Ebben a középutas „legrosszabb forgatókönyvben" a tesztek a bankok tőkéjét még bőkezűbben fogják megállapítani - sokkal inkább az elsődleges tőkéjükre (tier 1 capital) hagyatkozva, mintsem az ennél szigorúbb sajáttőke meghatározások alapján, amelyet Amerikában az új Bázel szabályozások megkövetelnek.


Marco Annunziata, az UniCredit vezető közgazdásza szerint egy elnagyolt stressz tesztnek semmi értelme nem lenne. Szerinte a bizalom visszaállításában annak sokkal nagyobb jelentősége lenne, ha például a spanyol bankokban lévő rossz hitelek mértékét nyilvánosságra hoznák, és ha a spanyol kormány fel tudná mutatni, hogy képes a gyenge hitelezők feltőkésítésére pénzt előteremteni.

Szerinte ekkor eloszlanának a kételyek Spanyolország fizetőképessége körül és ez a pozitív vélekedés más országra is jó hatással lenne.