Itt a ritka lehetőség - rengeteg pénz keresi a gazdáját

Az év végéig még 30-40 milliárd forintnyi kockázati tőke kerülhet a magyar kis- és középvállalatokhoz, ám sietni kell, az idő ugyanis vészesen fogy. Ugyanakkor jó hír, hogy az elmúlt évek befektetései után már szinte vadásszák az életképes projekteket a tőkealapok kezelői.
Napi.hu, 2015. április 14. kedd, 14:36
Fotó: Reuters

A Jeremie-program teljes, 246 milliárdos keretéből a 2009 óta eltelt időszakban 18 ezer ügylet zajlott le és mivel visszatérítendő forrásról van szó, így összesen 51 milliárd forint az az összeg, amely már visszakerült a kezelőhöz és újra fel lehet használni - mondta Garamvölgyi Balázs, az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója a HVCA (Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület) és az M27 ABSOLVO "Jeremie alapok véghajrában" elnevezésű konferenciáján. Az összeg nagy része hitel volt, kisebb része garancia, míg a kockázati tőkénél az látható, hogy évről-évre több egyre nagyobb összeg került a magyar kkv-khoz.

Ez utóbbi programról elmondta, hogy bár tárgyalnak az EU-val a befektetési időszak december végi meghosszabbításáról, ám egyelőre nincs még végleges döntés, így jelenleg még ez a dátum él. Garamvölgyi kiemelte, hogy nagyon fogy az idő, hiszen egy kockázati tőkebefektetésnél egy üzlet megkötése minimum 3-4 hónap, de esetenként ennél jóval hosszabb idő. Éppen ezért a vezérigazgató szerint most lehet kényelmesen a még rendelkezésre álló 30-40 milliárd forintnyi forráshoz jutni, hiszen novemberben már valószínűleg nem lesz elég idő a befektetés befejezéséhez, így pedig félő, hogy az idő szűke miatt olyan cégek jutnak befektetésekhez, amelyek a kezdeti időszakban még kikerültek volna a szűrésből.

A fő célcsoportot az öt évnél fiatalabb, 5 milliárdos forgalom alatti kkv-k jelentik. A legnépszerűbb célpontok az it-cégek (a befektetések több mint 50 százaléka hozzájuk került), de sok a biotechnológiával foglalkozó cég is, ám szinte bármilyen területről érdemes lehet próbálkozni, hiszen a több száz célpont között a legkülönbözőbb ágazatok szerepelnek. A 2009 óta eltelt időszakban az összesen 74,87 milliárd forintnyi kockázati tőkebefektetés 214 portfóliócég között oszlik meg, az átlagos befektetés mértéke pedig 350 millió forint volt.

Garamvölgyi elmondta azt is, hogy a kockázati tőke programok a következő uniós időszakban (2014-2020) is folytatódni fognak az operatív programokon belül, ám ennek részletei még nincsenek kidolgozva.

Kinek lehet még esélye?

Az érettebb projekteket keresi a Bonitás KTK, azaz olyan cégekbe akarnak befektetni, amelyek már például rendelkeznek árbevétellel és reális számukra a határon túli terjeszkedés is - mondta Kiss Gábor a tőkealapkezelő igazgatósági tagja. Mivel már közel van a befektetési időszak vége, ezért a Bonitás nem a szokásos 50 százalékos növekedést várja el, de természetesen ugyanúgy kérik a több tízszázalékos növekedést.

A PBG FMC gyorsan dönt - ígérte az érdeklődő cégeknek Eszter Elemér igazgatósági elnöke, aki szerint olyan cégeket keresnek, akikben van frissesség, akik taníthatóak, azaz hajlandóak fejlődni, de legyenek harapósak is. Magyarán a tipikus startup kultúrát keresik.

A Valor Capital 100 millió alatt jellemzően nem fektet be, az átlagos befektetési méret 500 millió forint, de volt már 750 milliós befektetés is - mondta Szűcs Gergely vezérigazgatója.

Az Alliance Jura-Hongrie félúton jár, hiszen 1,6 milliárd forintnyi tőke szabadon áll rendelkezésre - mondta Makra Zsolt befektetési igazgatója, aki szerint ez 3-4 projektre lehet elég. A szakember elmondta, hogy az eddigi befektetéseik innovatív vállalkozásokat céloztak meg, de igyekeznek a kockázati tőkét pályázati forrásokkal is megtámogatni, így csökkentve a forrásigényeket.

Amit érdemes átgondolni a befektetés előtt

A kockázati tőke nem ingyen pénz - hívta fel a figyelmet Bruckner Zoltán, a Primus Capital partnere, befektetési igazgatója, aki szerint a kedvezményezett vállalkozás nemcsak idejét és energiáját teszi bele a projektbe, de tulajdonrészének egy részéről is le kell mondania a forrásért cserébe. Ugyanakkor a kockázati tőkét óriási lehetőségnek nevezte, hiszen a tőkebefektetők nagy, minimum éves 50 százalékos növekedést várnak, ehhez pedig sok segítséget adnak. Bruckner szerint ráadásul "rettenetes mennyiségű" tőke van a piacon, így ha valaki össze tud rakni egy életképes üzleti tervet - amely tartalmazza többek közt, hogy miért egyedi a termékük, merre és milyen modellel kívánnak terjeszkedni, kik a versenytársak, miben tudnak jobbak lenni másoknál, melyek a piac problémái, milyen exitstratégiájuk van -, az könnyen találhat magának kockázati-tőkebefektetőt.

Nem elég csak kitalálni egy jó terméket, szolgáltatást, legalább ilyen fontos, hogy a cégen belül egy jó csapat jöjjön létre - emelte ki Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere, aki szerint érdemes néhány kezdő lépést a befektetővel való tárgyalás előtt megtenni, például felvenni a kapcsolatot a külföldi disztribútorokkal.

A befektetési tárgyalásokkal kapcsolatban Horgos elmondta: azok általában több hónapig is eltarthatnak, ritka az, amikor rövid időn belül sikerül megállapodni. Ennek oka, hogy többek közt meg kell állapodni a tulajdoni arányokról, az irányítási jogokról, a hozam és osztalék kérdéséről - ezek pedig ritkán mennek zökkenőmentesen. A szakember szerint a cégvezetők a tulajdoni aránynál próbálják a legnagyobb kedvezményt elérni, ám ezért cserébe sokszor lemond a vétójogáról, osztalékról, így érdemes átgondolni, hogy 10-15 százaléknyi tulajdonért miről mondunk le.

HOZZÁSZÓLÁSOK