Kitört az égi háború az arabok és az amerikaiak között - a magyarok segíthetnek

Évek óta folyik a huzavona az öböl-menti légitársaságok és az Egyesült Államok között. Ez utóbbi nem akarja engedélyezni több járat indítását, többek közt az inkorrekt piaci verseny vádja mellett. Ám az arab légitársaságok szerint ugyanez mondható el az amerikaiakról is. A magyar kormány viszont egy Dubaj-Budapest-New York járat indítását szorgalmazza.
Szakonyi Péter, 2016. július 6. szerda, 17:59

Akár féláron is lehet jegyet venni New York és Delhi között - feltéve ha a három nagy amerikai légitársaság helyett az Etihad, a Qatar vagy Emirates járatait választja az utazó. Ráadásul ez utóbbiak többnyire kényelmesebb, újabb-korszerűbb repülőkkel szállítják az utasokat. Járatbővülésre azonban nem számíthatnak, mert az amerikai hatóságok éppen az alacsony árakra hivatkozva egyelőre nem adnak engedélyt újabb járatnyitásokra. (Az Emirates 10, a Qatar nyolc, az Etihad pedig hat észak-amerikai városba repül.)

Az ügy magyar vonatkozása az, hogy a magyar kormány hónapok óta lobbizik azért, hogy az Emirates  Dubajból induló new york-i járata álljon meg Budapesten. Úgy tudjuk, ez a lehetőség az Egyesült Arab Emirátusok számára is kedvező lenne, hiszen ha így hozzájutnának a Malév egykori berepülési engedélyéhez, akkor eggyel nőne a Dubaj-New York járatok száma. (Az Emirates már most is Boeing 777-es óriásgéppel repüli a transzatlanti útvonalat.)

Támogatás van, transzparencia nincs

Az évek óta tartó vita központjában az alacsony árak mellett az Öböl-menti országok által nyújtott támogatások állnak, hiszen épp ezek révén tudnak alávágni az amerikai légitársaságoknak. A Delta, az American Airlines és a United a közelmúltban egy tanulmányra hivatkozva  állítják: az elmúlt 15 évben arab versenytársaik 42 milliárd dolláros támogatáshoz jutottak. Mivel mindhárom megnevezett  repülőtársaság valamelyik öböl-menti ország tulajdonában van külső szakértőknek nagyon nehéz hitelt érdemlően bebizonyítani a versenyt torzító dotációt. (A Qatar esetében az amerikai légitársaságok lobbistái azt is kiderítették, hogy 2004 óta 16,5 milliárd dolláros "mankót" kaptak kormányuktól, de a cég tavalyi profitja még így is csak 103 millió dollár  volt.)

A transzparencia hiánya a nyilvánosan hozzáférhető üzleti adatok elemzésénél is jelentkezik. A három arab társaság üzleti könyveiből például nem derül ki, hogy árbevételükből mennyi származik jegyeladásból és reptéri vámmentes boltok üzemeltetéséből. Az érintett cégek hevesen tagadják az állami szubvenció tényét, és az őket vádlók fejére olvassák: 2002-2015 között  a "három amerikai nagy" 100 milliárd dolláros állami mentőakció kedvezményezettje volt. Az amerikai cégeken kívül a három nagy európai  csoport is aggályainak adott hangot a közelmúltban. A Lufthansa, British Airways és a KLM - AirFrance az Európai Únió versenyjogi bizottságához fordult beadvánnyal - ennek tárgya szintén az említett három Öböl-menti  cég állami támogatása és az ennek következtében fellépő inkorrekt piaci verseny.

Elméletben szabad az út

Elméletben az amerikai közlekedési hatóság az Open Skies - Nyitott Égbolt - program jegyében már évekkel ezelőtt szabad utat adott az Amerikába berepülni kívánó külföldi légitársaságoknak. Az Egyesült Államoknak több mint 100 országgal van megállapodása járatok üzemeltetésére. A külhoni cégek nélkül a második vonalba tartozó légibázisok - Dallas-Fort Worth, Detroit, Las Vegas, Minneapolis Memphis, Portland és Salt Lake City - nem nőhettek volna nagyra az elmúlt másfél évtizedben. Az amerikaiak az inkorrektnek tartott piaci versenytől nem elsősorban a Dohába, Abu-Dzabiba és Dubajba irányuló járatok miatt aggódnak, sokkal inkább azért, mert ezek a városok egyre inkább fontos átszállóhelyekké válnak, az öböl-menti társaságok pedig ázsiai és afrikai járataikon viszik tovább az Amerikából érkező utasokat.

Az elmúlt négy-öt évben ismét nyereségessé vált amerikai légitársaságok egyre komolyabb konkurenciát látnak az arab cégekben. Míg a Delta-United-American hármas globális piaci részesedése a 2008-as 39 százalékról 34 százalékra mérséklődött, az Etihad-Emirates-Qatar hármasé megháromszorozódott, és elérte a 40 százalékot. A nemzetközi szállítási kapacitás terén az Emirates már az első, míg 1998-ban csak a 30. volt.

A Qatar ugyanezen időszak alatt a 90.-ről a 10. helyre ugrott, az akkor még nem is létező Etihad pedig jelenleg már a 13. helyen áll. Ám az amerikai cégvezetőknek nem csak az arabok miatt fáj a fejük. Az egyik vezető európai fapados, a Norwegian is egyre agresszívabban lép fel az ottani piacon. Az új óriásgépekkel operáló és nagy-britanniai székhellyel rendelkező cég jelenleg sorban áll az amerikai hatóságoknál, hogy bővíthesse már most is működő járatainak számát. A döntést érdekes módon itt is hónapok óta halogatják.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2016.07.06 22:23

az amerikai és európai légicégek elfapadosodtak az utóbbi 1-2 évtizedben, miközben az öbölmenti arab cégek igen színvonalas szolgáltatást nyujtanak,ráadásul olcsóbban.

az amerikai és európai cégek öreg gépekkel repülnek, az ellátás és a gépek felszereltség siralmas manapság , az arabok pedig új gépeket hsználnak, kitünő felszereltséggel és ellátással.

az utast meg nem nagyon érdekli, hogy az arabok azért tudnak jobbat olsóbban adni, mert esetleg támogatják a légicégeket olajdollárjaikból ,sőt kifejezetten örülnek is ennek az utazók.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html