A bíróság emellett egyéb súlyos feltételeket is szabott. A Rosznyeft részvényeinek 9,53 százalékát szándékozott becserélni a BP 5 százalékára, és a két társaság vegyes vállalatot akart létrehozni az Északi-sarki kontinentális talapzat energiahordozóinak kiaknázására. Az orosz fél fő indítéka az volt, hogy szüksége van a sarkvidéki munkálatokhoz a BP technológiájára.

A BP-nek szüksége van a TNK-BP-re, mert kőolaj- és földgázkitermelésének 24, szénhidrogén-tartalékainak 19 százalékát adja, a Rosznyeft-üzlet meghiúsulása viszont szakértők szerint el fogja rettenteni befektetőket.

A megállapodást Vlagyimir Putyin kormányfő jelenlétében, januárban jelentették be. A TNK-BP - a BP és az AAR csoportban tömörült orosz üzletemberek (Alfa Group, Access, Renova, vagyis többek között Viktor Vekszelberg és Mihail Fridman oligarchák) vegyes vállalata -, megtámadta a tervezetet arra hivatkozva, hogy a BP és az orosz tulajdonosok közötti első súlyos konfliktus nyomán, 2008-ban aláírt megállapodás értelmében a részvényeseknek előjoguk van a holding profiljába eső projektekben való részételre Oroszországban és Ukrajnában. Az egyetlen kiútnak a TNK-BP orosz tulajdonosok kezében lévő 50 százalékának kivásárlása látszott.

A BP április közepén 27 milliárd dollárt ajánlott fel, de ezt az AAR csoport kevesellte. Miközben az egész TNK-BP a legderűlátóbb becslések szerint is legfeljebb 60, de más értékelések szerint 38-55 milliárd dollárt ér, az orosz résztulajdonosok 40 milliárdot kértek az 50 százalékért. Már régebben el akarják adni részüket, és a Rosznyeft-BP üzlet kapcsán most nyilván elérkezettnek látták az időt arra, hogy jó árat alkudjanak ki érte.

A BP felajánlotta azt is, hogy a TNK-BP legyen partner a sarkvidéki tevékenységben, de járuljon hozzá a részvénycseréhez, de az orosz oligarchák ezt elutasították. Igaz, erről a TNK-BP-nek kellett volna megállapodnia a Rosznyefttel, de a sikerre nem volt semmiféle garancia.

Most is a TNK-BP-nek és a Rosznyeftnek kell tárgyalnia, s ha ez nem jár sikerrel, érvényben marad a bíróság előző döntése, amely megtiltotta a részvénycserét.

A Kommerszant csekélynek minősítette a megállapodás esélyét, és felidézte, hogy februárban Igor Szecsin energetikai kérdésekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, egyben a Rosznyeft igazgató tanácsának tagja azt mondta, alaposan megvizsgálták a lehetséges partnereket, és a TNK-BP-ben nem látnak kellő kompetenciát. A holdinggal való együttműködés lehetőségét kizárta Eduard Hudajnatov, a Rosznyeft vezérigazgatója is.

A lap által megkérdezett szakértők szerint a megállapodás az eredetileg tervezett formában nem kivitelezhető, kompromisszumos megoldás pedig lényegében nincs, ezért a legvalószínűbb, hogy mindkét fél eláll szándékától.