Roncsok alá szorul az autóipar

A roncsprémium szűkítheti jövőre az európai autópiacot.
NAPI, 2009. augusztus 6. csütörtök, 17:27
Fotó:

Az év elején vártnál lényegesen kisebb készletekkel, sokkal jobb cashflow-pozícióban, de alig jobb eredménnyel zárják majd az idei évet az európai autógyártók - állítja Christophe Boulanger, a Calyon Bank ágazati szakértője.

A német, a francia és a most induló brit keresletösztönzési akciók sikere révén ugyanis Európában a gyártók megszabadulhatnak a felhalmozott készletektől, ám ez hiába javítja cashflow-pozíciójukat, eredményükön nem változtat számottevően, mivel a programok főként az eleve alacsonyabb árrésű A és B kategóriás autókat érintik, amiket csak rendkívül nyomott áron tudnak a gyártók értékesíteni.

A most felpörgetett kereslet viszont később visszaüt majd - állítja Boulanger. Jövőre korábban már a piac stabilizálódását, sőt enyhe emelkedését várták, most azonban 2010-re is 8 százalék körüli visszaesésre lehet számítani. Ezen még az sem változtatna, ha több országban a roncsprémiumot valamilyen szinten fenntartanák. Így enyhe növekedésre csak 2011-től várható, amikor a kifutó programokat és a nyomukban megmaradó alacsony árakat már ellensúlyozhatja a gazdasági növekedés. Az európai gépjárműkereslet azonban mindent egybevetve sem érheti el a recesszió előtti szintet 2014 előtt.

A válság két legnagyobb nyertese a Fiat és Volkswagen lehet. Előbbi azért, mert legnagyobb erőssége éppen az A és B kategóriás autók gyártása, ráadásul ezek többségét Lengyelországban állítja elő, ahol a január óta 26 százalékkal gyengült zloty miatt autónként mintegy 1000 eurós értéknövekedést mutathat fel a cég. A Volkswagen azért kerülhet ki jól a válságból, mert korábban felhalmozott 10 milliárd eurós készpénzpozícióját kihasználva rendkívül agresszív stratégiát folytat.

A válság előtti idők azonban már sohasem térnek vissza. A méretgazdaságosság minden korábbinál jobban felértékelődik a jövőben, és az ágazat jövedelmezősége csak akkor biztosítható, ha a gyártók jelentős hatékonyságnövelési és kiadáscsökkentési akciókat hajtanak végre. Ezek a fejlesztések azonban éppen az enyhe felívelés korában érnek majd be, s emiatt rendkívül nehéz lesz elfogadtatni őket a szakszervezetekkel - véli az elemző.

HOZZÁSZÓLÁSOK