Az amerikai határidős tőzsdefelügyelet (CFTC) 200 millió dollárt kap, miközben az amerikai igazságügy-minisztérium 160 millió, a brit pénzügyi felügyelet (FSA) pedig 93,8 millió dollárral gazdagodik a megállapodás értelmében. Szakértők szerint azonban a 360 ezer milliárd dolláros derivatív piacot meghatározó kamatláb 2005-ben kezdődött és 2009-ig tartó napi szintű manipulálásával ennek többszörösére rúgó kárt okoztak az érintett bankok (a hatóságok szerint a Citigroup, az HSBC, a Royal Bank of Scotland és a UBS is részt vettek a gyakorlatban).

A 16 bank megkérdezésén alapuló, naponta frissített Libor-kamatlábakat − amelyek 15 időtáv forrásköltségeit adják ki tíz devizában − egyébként a 2008-ban kiteljesedett válság óta próbálják megreformálni, a bankoknál dolgozó tréderek ugyanis meglehetősen könnyen befolyásolták őket.

A válság idején többen észlelték is, hogy a kamatlábak jóval alacsonyabb maradtak annál, mint amit a valós helyzet diktált volna, és ezzel tovább növelték a bizonytalanságot, hatalmas károkat okozva a piaci résztvevőknek. A pénzintézetek általában bocsánatot kértek a visszaélésekért, és kirúgták a manipulációból hasznot húzó kereskedőket − magukat a bankokat azonban bűncselekménnyel vagy csalással nem, csupán szabálysértéssel vádolták meg. Egyes megfigyelők azonban úgy vélik, az utasítások a bankok vezetéseitől is jöhetettek, hiszen érdekükben állt, hogy kevésbé tűnjenek kockázatosnak a versenytársaiknál. A Barclays vezérigazgatója, Bob Diamond, és néhány további bankvezér a megállapodás hírére bejelentette, lemond idén az év végi jutalmakról.