Egyre nagyobb lesz a vasúti forgalom Európa és Kína között

A német DB Cargo vasúti logisztikai társaság 2020-ra húsz százalékkal, évi 100 ezerre növeli konténeres vasúti forgalmát Kína és Európa között - közölte a társaság szóvivője.
Szász Péter, 2019. június 16. vasárnap, 08:46
Fotó: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

A kínai oldalon már több tucat vállalat verseng az európai vasúti áruforgalmi üzlet lebonyolításáért. Az egyik ilyen a 20 milliós lakosú közép-kínai Csungking (Chongqing) városában működő Yuxinou, amely 2011-ben tizenegy Európába indított konténerszerelvénnyel kezdte meg a működését és már évi 700 szerelvénynél tart. A szerelvények Európa felé rendszerint elektronikai eszközökkel és készülékekkel vannak megrakva, a visszaúton pedig feldolgozott mezőgazdasági termékeket, például tejport szállítanak - írja az MTI.

A nagy német iparvállalatok is egyre gyakrabban veszik igénybe a vasúti áruszállítási útvonalat Kínába. A BMW például heti három járműalkatrészekkel megrakott szerelvényt indít.

A vasúti áruszállítási összeköttetés létesítése valóban számos előnyt kínál, két héttel rövidebb szállítási időt, mint tengeren és sokkal olcsóbbat, mint repülővel - mutatott rá Ethan Shu, a sencseni Chinatrans International szakembere. A szállítási útvonal emellett politikailag stabil területeken halad át és nem kell számolni kalóztámadásokkal sem, mint a tengeren.

Kína nem hivatalosan "Új Selyemút" néven ismert, hivatalos nevén "Egy övezet, egy út" infrastruktúra-fejlesztési és kereskedelempolitikai kezdeményezése mostanra már háromjegyű dollármilliárdos beruházási összeggel gigantikus méreteket öltött.

A vasúti szerelvények három fő útvonalon haladnak: az északi ág Mongólián és Oroszországon át vezet Európába, a középső ág a nyugat-kínai sivatagos Hszincsiang (Xinjiang) autonóm tartományon és Kazahsztánon át, a déli útvonal pedig szintén Kazahsztánon át, de a Kaszpi-tenger, Azerbajdzsán, Románia, Ukrajna és Lengyelország érintésével érkezik Európába. A három útvonal együttesen az idén februári keltezésű kínai adatok szerint 15 európai országban ötven végállomással rendelkezik már.

A projekt ellenzői szerint a kontinenseken átívelő kereskedelmi együttműködési kezdeményezés eszköz Peking politikai befolyásának kiterjesztésére. Ennek bizonyítékát látják abban például, hogy Görögország megvétózta az emberi jogok kínai megsértését elítélő uniós állásfoglalást. Állítólag azért, mert a legnagyobb görögországi kikötő, a pireuszi 2008 óta kínai kézben van.

Hasonlóan tartózkodó hangot ütött meg Andreas Scheuer német szövetségi közlekedési miniszter is a müncheni Transport Logistic kiállítás és vásáron tartott beszédében: "Kínának erős nemzeti érdekei fűződnek a kezdeményezéshez, minket viszont minden megoldás érdekel, ami több lehetőséget kínál mint amennyi korlátot teremt".

Az idei müncheni logisztikai vásáron kétszer annyi, 64 kínai kiállító vesz részt mint az előző, 2017-ben tartott rendezvényen.

HOZZÁSZÓLÁSOK