Az 1915-ben készült tájkép − Klimt egyik főműve − a neves osztrák műgyűjtő házaspár, Viktor és Paula Zuckerkandl hagyatékából került 1938-ban a férfi nővérének birtokába. Amalie Redlichet 1941 októberében deportálták a lódzi gettóba és valószínűleg megölték, lakását a Gestapo kiürítette, a képet pedig elkobozta. A művet akkor Friedrich Welz salzburgi műkereskedő szerezte meg, majd 1944-ben elcserélte a helyi Landesgalerie-vel egy másik festményért. Az intézmény jogutóda 1952-ben a Residenzgalerie lett, majd 1982-ben a Rupertinum modern galériája, utána pedig modern művészeti múzeuma, amelyek egymástól vették leltárba a Klimt-művet − onnan került most az egyedüli jogos örököshöz, Amalie Redlich 81 éves unokájához.

A Montrealban élő Georges Jorisch már eldöntötte, mit kezd a festménnyel: a kép a Sotheby's november 2-i New York-i impresszionista és modern árverésén kerül kalapács alá. Az aukciósház közlése szerint 25 millió dollár fölötti eladási árat várnak − az Artinfo szerint ez akár túl konzervatív becslés is lehet. Az utóbbi években több hasonló Klimt-képet árvereztek − jórészt restitúciós folyamatok lezárásaként −, egyebek közt azt is, amely valamikor ugyancsak Redlich nappalijában lógott a falon és szintén Jorisch kapta vissza. A Templom Cassonében című képet tavaly 12−18 millió fontos becsléssel indította a Sotheby's és jutalékkal együtt 26,9 millióért kelt el (43 millió dollár), ami rekordárnak számított a Klimt-tájképek esetében (Napi Gazdaság, 2010. február 8.). Ráadásul ez az ár már azután született, hogy 2008-ban a világpiaccal együtt a műtárgyaké is összeomlott, de azt megelőzően is 25 millió dollár fölött keltek el az aukciókon Klimt tájképei. A salzburgi múzeumnak mindenesetre érdemes drukkolnia azért, hogy a most visszaadott képért is nagy licitharc induljon, mert Georges Jorisch elkötelezte magát, hogy a befolyó összeg egy részét egy új, a nagyanyjáról elnevezendő múzeumi szárny építésére fordítja.

Litzlberg az Attersee partján A Klimt-képért legalább 25 millió dollárt várnak