Czóbel lett a sztár Virág Juditék újfajta árverésén

Zökkenőmentesen átálltunk - jelentette ki Virág Judit a vasárnap esti árverés után, egyben megerősítette, hogy továbbra is a most bevezetett új rendszerben szerint folytatják majd az aukciózást.
Jankó Judit, 2011. október 17. hétfő, 13:46
Fotó:

A Virág Judit Galéria árverésének közönség nem problémázott a becsértékeken, nem lassította le a licitek menetét vagy lefolyását, igaz, ez amolyan "átállásos" árverés volt: a katalógusban megjelölt kezdő árak kikiáltási árként funkcionáltak, onnan kezdődött a licitálás, és az esetek többségben a leütési árak benne voltak a megadott becsértékek sávjában. Virág Judit szándékai szerint a decemberi aukció katalógusa már nem fogja tartalmazni a kezdő árakat, csak a becsértékeket. A galériás meggyőződése, hogy az új rendszerre áttérést a lehető legtermészetesebben kell kezelni, az csak segítheti a szakmát, ha a valódi eredmények látszódnak egy-egy árverés után, és a beadóknak is érdemes szembesülni azzal, hogy honnan érdemes indítani egy -egy művet.

Meg kell azonban említeni - igaz, ez a becsértékes rendszertől független -, hogy sok a véletlen és az esetlegesség a jelen piaci helyzetben, nincsenek markáns arányok, nincs következetesség. Elkelt mondjuk egy Glatz Oszkár 1 millió fölött, vagy egy Pólya Tibor téli életkép 1,6 millióért, de nem volt licit hasonló értékben egy-egy Mednyánszkyra vagy egy szép, harmincas évekbeli Anna Margit festményre. Az általános hangulat még mindig deprimált, sok régi vevő távol tartja magát, de fel-felbukkannak újak. Esetükben viszont előfordulnak kommunikációs zavarok. Mednyánszky László Tátrai táj ősszel című festményét első körben egy telefonon licitáló szlovák hölgyre ütötték le 11 millió forinton (becsértéke 5 és 6 és fél millió között, kezdő ára 3,8 millió forint volt), majd pár tételllel később visszahozták, mert a hölgy elkalkulálta magát, nem akart eddig elmenni, így a másodszori licitálást más nyerte meg 8 millióért.

Az árverés legdrágábban elkelt tétele Czóbel Béla 1908-as csendélete volt, 32 millió forintos leütési áron. Becsértékét 30-50 millió forintban határozták meg, az is kiderült, hogy limitár volt rá, valószínűleg az alsó becsértéken, de végül is elkelt, és ezt a mai viszonyok között meg kell becsülni. (Aki figyelt az aukción, az a limitáraknak nemcsak a meglétét, hanem a mértékét is belőhette.)

Aba-Novák Cirkusza 16 milliót ért, ez a becsérték alja volt, a tetejét 22 milliónál jelölték meg. A becsértékek megállapításánál látszott az óvatosság. Például egy Egry-festmény 2008 előtt simán belefért a 15-20 milliós kategóriába, most a Badacsony című 1939-es olajpasztell becsértéke a katalógus szerint 10-12 millió forint volt, ehhez képest 7 millióról indult, végül 11 millión ütötték le. Az egész estére jellemző volt, hogy a leütési árak nagy arányban beleestek a becsértékekbe - ellenpélda volt Csók István Hölgy a kertben című képe, amely 4,2 millióról kezdett, majd 8 és fél milliós leütési ára éppen egymillióval haladta meg a felső becsértéket. Az is előfordult persze, hogy egy -egy mű nem érte el az alsó becsértéket, mert elkelt a kezdő árán: Czigány Dezső Táj kazlakkal című képe például az induló 7 millióért, önarcképe pedig 13 millióért.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK