A június végi adatok szerint 155 magyar sportoló rendelkezett kvalifikációval, valamint a részvételi jogosultságot biztosító A és B szinttel a londoni ötkarikás játékokra. A cél az, hogy a 2008-as pekingi olimpián szerzett három arany és összesen tíz érem megszerzését megismételje a magyar csapat − mondta lapunknak Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke. Az érmeknél azonban sokkal fontosabb, hogy semmilyen doppingügy ne nyomja rá a bélyegét a magyar sikerekre, mert az a legszebb érmeket is elhomályosítja − tette hozzá a szakember. A nyári olimpiákon Magyarország eddig összesen 160 arany-, 142 ezüst- és 160 bronzérmet nyert, ezzel több mint 200 ország közül összesítésében a 8. helyet foglalja el a világranglistán. Arra is reális esély van, hogy Londonban az első húszban végezzünk a nemzetek rangsorában. Természetesen mindenki az aranyérmeknek örül a legjobban, de minden dobogóst és helyezettet meg kell becsülni.

Az évek óta tartó gazdasági válság hatásai természetesen a szponzorációt, a rendelkezésre álló állami szubvenciók összegét is érintette. A látvány-csapatsportok támogatása ma már újszerű sportfinanszírozási rendszerben történik. A tapasztalatok még nem teljes körűek, de az már most látszik, hogy a sportfejlesztési programok szakszerű és körültekintő tervezést igényelnek, és megvalósításuk során fokozottan ügyelni kell a számviteli és pénzügyi szabályok betartására. A források ugyanakkor segítenek megteremteni az ideális feltételeket például az infrastruktúra, a szakembergárda területén vagy az eszközellátottságban. A támogatott sportok és szervezetek felelőssége óriási, hiszen kiemelkedő lehetőséget kaptak a fejlődésre − hangsúlyozta Borkai.

A Magyar Olimpiai Bizottság maga is részesedik a forrásokból: mind képzésre, mind személyi jellegű ráfordításokra nyert pénzt. Az így megvalósuló programok révén igyekeznek új ismeretekkel hozzájárulni a szakemberek doppingmentes felkészüléséhez, a regenerációhoz, előrébb lépni a sportjog és a sportszakma elméleti fejlesztésében. Azt is látni kell azonban − tette hozzá az elnök −, hogy a rendszer bevezetése feszültséget teremtett a támogatott és a nem támogatott sportágak között. Éppen ezért közép- és hosszú távon meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek az utóbbiak helyzetén is képesek javítani.

Idén januárban a MOB hatásköre is bővült: a szervezet immár egyedüli köztestületként felel a magyar sport egészéért. Átvette a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége feladatait, és az állami utánpótlás-nevelési programok is a MOB-hoz kerültek. Az általuk korábban irányított területek a MOB szakmai tagozataiként működnek tovább, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei. A kormány stratégiai ágazatként kezeli a sportot, a bizottság pedig lényegében a magyar sport parlamentjévé vált, ahol a hazai sportélet minden területe megfelelő képviseletet kap.

Sportos adókedvezmény

Tavaly júniusban fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, aminek értelmében társaságiadó-kedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek látvány-csapatsportot − labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, vízilabdát vagy jégkorongot − támogatnak. Amatőr és hivatásos sportszervezetek, azokat támogató közhasznú alapítványok, sportköztestületek − például a Magyar Olimpiai Bizottság −, valamint a látvány-csapatsportágak sportszövetségei juthatnak így pénzhez. A felajánlások a többi között utánpótlás-nevelésre, a csapatok működési költségeire és infrastruktúra-fejlesztésre is felhasználhatók. Az adókedvezmény a támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításakor a sportolók és edzőik is megkapták a lehetőséget, hogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerint adózzanak.