- Mely szakok a legnépszerűbbek, vagyis melyek az úgynevezett "húzószakok"? - A menedzsmentképzés nálunk igen erős, hiszen a kar indította el az országban elsőként a műszaki menedzser képzést. Sőt, ma már számos külföldi oktató és szakember tart nálunk órákat a menedzsment alágaihoz tartozó területeken is. A képzéshez felzárkózott egy makroközgazdasági irány is, ahol különböző kutatóintézetekben komoly sikereket elért oktatóink vannak. Jelenleg 7 alapszakon, 3 mesterszakon tanulnak a hallgatók, s tudásukat a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola két irányában is elmélyíthetik. A legnagyobb érdeklődés a Turizmus-vendéglátás, az Emberi erőforrás és a Nemzetközi gazdálkodási szakok iránt van, de szép számmal vesznek részt szakirányú továbbképzéseken is a hallgatók. A fejlesztések folyamatosak, az a célunk, hogy az alapszakjainkhoz minél több és tartalmasabb továbblépési lehetőséget kínáljunk. - Hogyan derítik ki, hogy hallgatóik mennyire elégedettek az oktatással? - Hallgatóink elégedettségéről folyamatosan voltak visszajelzéseink, az utóbbi egy évben pedig közvetlenül - online kérdőív formájában - kértünk véleményt; hisszük ugyanis, hogy a hallgatókat nemcsak behozni kell tudni, hanem meg is kell őket tartani. Az első évesek kérdőívjeit már kiértékeltük; a felsőbb évesekét most elemezzük, de már látszik, hogy sok tanulsággal fog szolgálni. - Végzős diákjaik mennyire boldogulnak a munkaerőpiacon? Hogyan lehet segíteni nekik az elhelyezkedésben? - Létrehoztuk a Felsőoktatási Vállalkozási Központot, folyamatosan visszajelzéseket gyűjtünk különböző vállalatoktól, és felmérjük, hogy az adott tudással hol tudnak elhelyezkedni a hallgatóink. A pályakövetéses vizsgálatok, vagyis a hallgatók tapasztalatainak az összegyűjtése is nagyon hasznos információ. Ezek alapján nagyjából fel lehet térképezni a munkaerő-piaci igényeket. A tananyag egy része rögzített, jogszabályban előírt, kisebb része viszont rugalmasan alakítható, így a felmért igényeknek megfelelően változtatható. Jó nyelvtudással felvértezve nagyobb az esély az elhelyezkedésre, éppen ezért nálunk a nyelvi képzés nagyon hangsúlyos. - A kutatómunka mennyire fontos a karon? - A kutatómunka segít abban, hogy friss tananyagokat állítsunk elő, olyan esettanulmányokat készítsünk, melyek a tudomány jelenlegi állását tükrözik, újszerű ismeretekkel szolgálnak. Ezek a programok oktatóink szakmai fejlődését is szolgálják. Mindegyik tanszéken létrejött már kutatóműhely, de hallgatóink is létrehozták a saját "gondolkodó műhelyüket", sőt a fiatal kutatóink a Gazdasági Kutatócsoportot. Ez utóbbi szervezi például a Pannon Gazdaságtudományi Konferenciát - idén már harmadik alkalommal. Büszkék vagyunk arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoportja is a karon működik. - A kutatóközpontokon kívül még kikkel működnek együtt? - Vállalkozásokkal és számos külföldi egyetemmel is van aktív kapcsolatunk. Nemrég indult például egy kutatás a San Diegó-i California Egyetemmel, de a Darmstadti Műszaki Egyetemmel is folyamatos együttműködéseink, oktatócseréink vannak. Legutóbb a közreműködésükkel kutattuk a magyar-német vegyesvállalatok vezetőire jellemző sikertényezőket. A cégek képviselői örömmel jönnek szakmai előadásokat tartani karunkra, hallgatóinknak szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítanak, de ki szoktuk kérni véleményüket a tantervmódosítások kapcsán is. - Milyen fejlesztéseket végeztek az utóbbi időben? - Európai uniós pályázatokat nyertünk funkcióbővítésre. Kialakítottunk 160 hallgatói számítógépes helyet, kiépítettük az e-learning rendszert, közösségi termeket, tanulóhelyiségeket hoztunk létre. Az épületet is igyekszünk kényelmesebbé, hallgatóbarátabbá tenni, tervezzük, hogy előadótermeinket felújítjuk, technikai szempontból átalakítjuk. Mindig van tehát valami tennivaló a karon, nem állhatunk meg.