Nagy bajba kerülhet Magyarország, ha erre nem figyel

A magyar nagyvállalatok ott tartanak a digitális fejlettségükben, ahol a területen éllovas államok kisvállalatai – derül a McKinsey & Company friss kutatásából, melyben a digitális gazdaság magyarországi lehetőségeit kutatták.
Dzindzisz Sztefan, 2018. november 13. kedd, 19:22
Fotó: Shutterstock

Bár az utóbbi időben egyre többet beszélünk a digitalizációról, átütő eredményekről nemigen lehet beszámolni - mondta Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company Budapest irodavezető partnere.

Az európai országokat nézve azt láthatjuk, hogy nagyon elkülönült csoportok vannak, a régió jellemzően az úgynevezett digitális kihívók közé tartozik. Az éllovasok a skandináv és a Benelux-államok, Észtország és Írország. Az abszolút éllovas pedig Svédország.

Abban a tekintve viszont minden ország megegyezik, hogy a digitális gazdaság nagyobb ütemben növekszik, mint a gazdaság. A részleteket nézve az látható, hogy a digitális éllovasokban nagyobb a foglalkoztatottság, miközben a ledolgozott órák számában már az elmaradottabbak vezetnek. A legnagyobb különbség a munkaerő termelékenységnél látszik, ott ugyanis négyszeres az elmaradása Magyarországnak az éllovasokhoz képest. "Ez az a pont, ahol nagyot lehetne előrelépni, ehhez pedig elengedhetetlen a digitalizáció" - vélte Jánoskuti.

Magyarország a legtöbb szektorban nemcsak az éllovasoktól, hanem a régiós országoktól is el van maradva. Persze vannak területek, ahol jól állunk, ilyen az üzleti szolgáltatások, ám ez is inkább a külföldi cégek által ide hozott szolgáltató központoknak (SSC) köszönhető.

Az elmaradás jól látható a digitális eszközök használatában is: a nagyvállalatok elmaradása is jelentős, annyira, hogy az ott látott adatok, a digitális éllovasok kkv-inak felel meg. És még ettől is jóval elmaradnak a magyar kis- és középvállalatok. Mindezek után nem meglepő, hogy a lakosság digitális készsége is elmarad a kívánttól: a fiataloknál 36 százalék az eltérés, míg az időseknél ez már 75 százalék.

És hogy mi kell a változáshoz? Infrastruktúra, szabályozás, digitális munkaerő és az elterjedés felgyorsítása - sorolta Jánoskuti. Az infrastrukturális kiépítettség elmondása szerint egész jó, míg a digitális munkaerőt az elkövetkező időszak legfontosabb tényezőjének nevezte, ehhez szükséges lenne, hogy az oktatás is felnőjön a feladathoz.

"Nagyon nagy fókuszt kell a digitális készségek fejlesztésére helyezni, de legalább ennyire kiemelt feladat a digitális eszközök elterjesztése is" - vélte Jánoskuti, aki szerint fontos lenne az is, hogy ezeket az eszközöket ne csak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k is használják. Ebben segítség lehet, ha a közszolgáltatásokat tovább digitalizálnák, mivel ezzel is nőne a technológia elfogadottsága.

A McKinsey & Company Budapest irodavezető partnere szerint, amennyiben sikerül a digitális éllovasokhoz hasonló eredményt elérni és javítani a növekedési ütemen, úgy 9 milliárd eurót adhatna hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez a digitalizáció. Mindez azt jelentené, hogy a GDP 11 százalékát ez hozná.

Ki végezte el a házi feladatát?

Az online ügyfélszolgálat fejlesztése során az elmúlt években mindig az volt a cél, hogy csökkenjen a költség, az, hogy ez az ügyfélnek is kényelmesebb, mellékes volt. Ma ez megfordult, így ma már a következmény, hogy csökken a költség, például a chatbot bevezetése kapcsán - mondta Hiezl Gábor, a NKM Nemzeti Közművek Zrt. vezérigazgatója

"Hasonló volt a helyzet a bankszektorban is, mi például úgy gondoltuk, hogy a kínálattal volt probléma, hogy nem nyújtottunk olyan szolgáltatásokat, amelyek vonzóak az ügyfelek számára. De sokszor maguk az ügyfelek nem akartak digitális szolgáltatásokat igénybe venni" - mondta Csányi Péter, az OTP Digitális értékesítési és fejlesztési ügyvezető igazgatója. Ma már azt látni, hogy azokban az országokban, ahol előrébb tart a digitalizáció, sokkal gyorsabban elterjedtek az ilyen jellegű szolgáltatások. "Jelentős energiát igényel az ügyfelek tudatosságának fejlesztése, mert hiába rakunk ki csili-villi mobilalkalmazást, ha a lakosság továbbra is a készpénzt használja" - mondott egy példát Csányi.

A Mol jelenleg tanulófélben van - ismerte el Ratatics Péter, a MOL operatív működéséért felelős ügyvezető igazgató. Szerinte az ügyféligények jelentősen tudják irányítani azt, hogy milyen új megoldásokat alkalmaz a cég. Ennek megfelelően minél nagyobb a verseny egy szektorban, annál nagyobb a digitalizáció az adott területen. Legalább ekkora lendületet adhat az is, ha az állam erőteljesen lép fel a digitalizációban.

Piacgazdaságban élünk, mi nem tudunk a piaci szereplők helyett cselekedni - reagált György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Szerinte az államnak öt fő feladata van a kérdéskörben: meg kell teremteni egy alapinfrastruktúrát, szabályozni kell a területet, példák kell mutatni, képzés illetve a szemléletformálás. Ez utóbbi területre 100 milliárdot költenek.

Az infrastrukturális fejlesztések terén sok területen uniós élmezőnyben vagyunk György szerint, mint mondta, az állam a maga házi feladatát elvégezte. A szabályozással kapcsolatban azt mondta, hogy a negatív ösztönző is tud hatni: pl. 2018 január elsejétől digitálisan kell benyújtaniuk a beszámolóikat a vállalatoknak. "Ha rajtam múlna az e-számlázást kötelezővé tenném, de uniós stratégia van arra, hogy egyelőre megmaradjon a papír alapú számlázás" - mondta az államtitkár, aki szerint az állam megtette, amit kellett, így jelenleg inkább a vállalatok térfelén pattog a labda. Ratatics ehhez hozzáfűzte, hogy bár az állam sok jó lépést tett előre az utóbbi időben, szerinte a labda mindkét oldalon pattig és akkor lehet előrelépni, ha mindkét szereplő együtt játszik.

A kkv-kra a tapasztalataink szerint nem lehet mondani, hogy nem érdekli a digitalizáció, sokszor egyszerűen nincs idejük elmélyülni a témában - vélte Artur Waliszewski, a Google régiós üzletágának vezetője. Márpedig ha valaki használja az egyre inkább mindenki számára elérhető digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, az sokkal könnyebben szerez új piacokat, akár külföldön is. Ugyanakkor sokan bele sem gondolnak abba, hogy termékeikre akár külföldön is lehet kereslet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.11.14 06:32

" az állam a maga házi feladatát elvégezte ... " Dehogy végezte. Addig, amíg ilyen bürokratikus és átláthatatlan az államapparátus ill. ilyen lehúzó, megnyomorító az adórendszer, addig ez is csak egy álom marad. A burjánzó, pazarló, bürokratikus és méregdrága államapparátust és adókat kell drasztikusan leépíteni, bevezetni a digitális államot, és a jövedelmeket nem elvonni, hanem ott hagyni, ahol keletkeznek, vagyis a vállalkozásoknál és a polgároknál. Így az állam csak megfojtja és megnyomorítja a gazdaságot, nemcsoda, hogy tulajdonképpen csak stagnálás van. Ha Észtország meg tudta csinálni, akkor itt is meglehet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html