5 ok, ami hátráltatja az ipar 4.0-t Magyarországon

A negyedik ipari forradalom már a küszöbön van, noha hazánkban egyelőre számos tényező hátráltatja a sokat emlegetett digitális robbanást az iparban. Nem meglepő módon a legtöbb emberi tényezőből fakad. Solt Ádám vendégcikke.
Napi.hu, 2018. július 14. szombat, 18:48
Fotó: Shutterstock

Nyakunkon a negyedik ipari forradalom, vagy más néven az ipar 4.0, ami a digitalizáció, az automatizáció és a big data révén hatékonyabbá teszi a termelést. A robotok képesek maguktól irányítani és optimalizálni a termelési folyamatokat, melyek gyakran egyáltalán nem igényelnek emberi beavatkozást. Habár látszólag minden technológiai feltétel adott a teljesen automatizált okosgyárak létrejöttéhez, hazánkban egyelőre számos tényező akadályozza a következő ipari forradalmat.

Bizalmatlanság

A gépeket a mai napig egyfajta bizalmatlanság veszi körül: az emberek nem minden körülmények között hiszik el azt, amit a gépek mondanak. Például gyakran előfordul, hogy egy gyártósorról éppen lejövő darabra azt mondja a gép, hogy selejt és ezt jelzi is. Ilyenkor az adott gyártósorért felelő alkalmazottnak két választása van: elfogadja a gép döntését és hagyja tovább dolgozni, vagy felülbírálja. Utóbbi időt és energiát követel a munkavállalótól, komolyabb esetben a gyártósor megállításával is járhat.

Ráadásul korántsem biztos, hogy az adott termék valóban hibás, hiszen lehetséges, hogy túl szűk határértéket állítottak be a robotnak és ezáltal olyan termékeket is hibásnak érzékel, amelyet a humán munkaerő továbbengedne. Mivel egy ember sokkal több szempontot képes figyelembe venni, mint egy gép, sokszor a vezetők szerint egyszerűbb a gyártósor mellé egy embert állítani egy sok év alatt megtérülő gép helyett.

Kibertámadások

Az egymással kommunikáló számítógépek újfajta veszélyforrást hordoznak magukban: a gyárakban kiépített rendszerek nincsenek alaposan felkészülve a kibertámadások ellen. Tavaly a Wannacry nevű zsarolóvírus okozott jelentős károkat százötven ország számítógépeiben, többek között a Vodafone és a FedEx gépeiben, valamint a brit kórházi rendszereket is megfertőzte. Az érintett gépek adatait blokkolta a vírus és csak 300-600 dolláros váltságdíj ellenében oldotta fel a korlátozást. Egy ilyen vírus különösen nagy kárt tud okozni, ha a termelővállalatok gyári és személyi informatikai hálózatai összeköttetésben vannak, mivel az egyik bedőlése magával hozza a másik bénulását is.

A szerzőről
Solt Ádám a Táblázat.hu-t üzemeltető Industria Magyarország Kft. ügyvezetője, közgazdász, Master of Business Administration. A Táblázat.hu az egyetlen olyan hazai b2b online piactér, amely ipari termékekre vonatkozó, márkafüggetlen összehasonlítást kínál. A felület több mint 10 000 regisztrált beszerzője 14 milliárd forint értékű ajánlatkérést bonyolított az oldalon a tavalyi évben.

Digitális analfabetizmus

A magyar vállalkozások az EU sereghajtói között vannak a digitalizáltság terén. Egy idei felmérés szerint Magyarország csupán a 23. az EU 28 országából a digitális gazdaság és a társadalom fejlettsége szempontjából. Nem csoda, hogy ilyen rosszul állunk, hiszen a kutatás alapján a magyar lakosság fele digitális analfabéta, vagyis nem rendelkezik a legalapvetőbb digitális képességekkel sem.

Szervezeti ellenállás

A digitális analfabetizmus nagy arányából következik, hogy sok munkavállalóban ellenérzést keltenek a digitális újdonságok, hiszen tudják, hogy nem értenek hozzá és félnek attól, hogy ha mégis bevezetésre kerül egy-egy új rendszer vagy eszköz, akkor nehézségekbe ütköznek a tanulási folyamat közben. Az ellenállás nem csupán a vállalat alsó szintjeiről érkezik: sok termelővállalatnál a termelési vezetők alacsonyan képzettek, hiszen vezető pozíciójukat nem a végzettségük, hanem a cégnél eltöltött évek alapján érdemelték ki. Különösen igaz ez a munkatapasztalatot az iskolázottsággal szemben merőben felülértékelő japán céges kultúrára. Az iskolázatlan termelési vezetők digitális alulképzettsége pedig tovább növeli az egész szervezet digitalizációval szembeni ellenállását.

A robotok elveszik a munkahelyeket

A félelem, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját, jól ismert, hogy mekkora az igazságtartalma, az már más kérdés. Vannak területek, ahol látszólag valóban létszámleépítést hoz a technológiai fejlődés: a Goldman Sachs elnöke, David Solomon például arról beszélt egy konferencián, hogy míg 15-20 évvel ezelőtt ötszáz alkalmazott dolgozott náluk üzletkötőként, addig ebben a pozícióban manapság már csak hárman vannak. A látszat ugyanakkor csal: az EY és az MIT közös kutatása bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia és a vele járó automatizáció összességében több munkahelyet generál, mint amennyit elvesz.

Solt Ádám

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2018.07.14 20:38

Ezért a baromságért kár volt billentyűzetet ragadni és az internetet szennyezni:
1. Ha a minőségellenőrzést egy gép végzi, akkor azt nem a szalagnál fogja egy ember felülvizsgálni, hanem egy következő fázisban a tulajdonképpen a gép minőségellenőrzését fogják elvégezni. Ez amúgy eleve megelőzi a termelést is, úgyhogy ebben a formában marhaság.
2. Ha egy ember átengedne egy munkadarabot, mert a gépnek tűrése szűkebb, akkor ott valami iszonyú csúnya szervezési probléma van, vagy az embert ki kell rúgni, mert nem jól látja el a feladatát.
3. Nem a dolgozók döntenek a robotizáltság fokáról és a termésre vonatkozó adatgyűjtésről, ergó a félelmeik ebben semmilyen szerepet nem játszanak, hanem majdnem kizárólag a menedzsment döntése alapján történik. Ráadásul nem egy szalagmunkásnak kell majd felügyelnie a robot működését.
4. Általában a termelést nem átnyomják robotizáltra, hanem egy pilot projekt keretében elkezdik bevezetni. Ez pedig pénz kérdés. Ha ebből kevés van, akkor az hátráltató tényező.
5. Az "ipar 4.0" nem arról szól, hogy most hirtelen robotok fognak dolgozni mindenhol, hisz az ipari robotok sok 10 éve már velünk vannak, hanem arról, hogy a termelés teljes folyamatát, lépéseit teleszórjuk szenzorokkal amikból kinyerhető adatokkal optimalizáljuk a termelést, rugalmassabbá tesszük azt, sőt meg tudunk jósolni "váratlan eseményeket", amelyek korábban a termelés leálláshoz vezettek. Természetesen az optimalizálás robotizálással is járhat.

És még van ebben sok más marhaság is.

Ergo aki ezt összeszedte, fingja nincs a témáról, bízom benne amivel korábban foglalkozott az jobban megy,... mert a robotok elveszik a munkát!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html