A magyar társadalom bizalmatlansága az új műszaki, technológiai fejlesztések kapcsán már az okostelefonok térnyerésekor megmutatkozott: az akkori felmérések szerint sokan olyan okoskészüléket szerettek volna, amely pont olyan és olyasmit tud, mint a régi, hagyományos mobiltelefonok. Nincs ez másként az okosautókkal sem.

A magyar emberek legnagyobb baja az okosautóval alapvetően az, hogy okos. A legtöbben úgy vélik - a megkérdezettek kétharmada -, hogy az okosautókkal többé nem lehet majd élvezni a vezetés szabadságát, hiszen helyettünk egy robot irányítja a járművet. Ezt még minden második olyan ember is említette, akinek nincs jogosítványa és nem is tervezi megszerezni azt. Tízből hatan azt gondolták, hogy az autó annyira személyes tárgy, hogy sajátot szeretnének, és nem ülnének be gyűjtőpontról elvihető közösségi okosautóba, pedig azzal csökkenteni lehetne a forgalmat, a dugókat és a parkolási problémákat - a légszennyezés és az autófenntartási költségek visszaszorítása mellett.

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

Ugyanilyen magas arányban említették, hogy bár a technológia elkerüli a dugót, de a városi forgalom nem fog csökkenni, mert így autóba ülnek majd olyanok is, akik nem tudnak vezetni. Végül szintén a lista elején végzett az a vélekedés, hogy ezek a járművek folyamatosan adatokat gyűjtenek például a közlekedési, vásárlási, zenehallgatási szokásainkról, amelyek rossz kezekbe is kerülhetnek.

Az öt legfontosabb szempont közé egyetlen pozitív vélemény került be - ezt is tízből hatan emelték ki -, hogy az önvezető autó nagyobb szabadságot és önállóságot adhat azoknak, akik korábban mások segítségére szorultak vagy nem tudtak közlekedni, mint például az idős és a fogyatékos emberek.

Meglepő, hogy a fiatalok és a jogosítvánnyal rendelkezők vagy azt tervezők - tízből heten - nem viszonyulnak pozitívabban az okosautóhoz, mint a többiek, egyszerűen csak többet tudnak róla: általában mind a pozitív, mind a kétkedőbb véleményeket magasabb arányban említették.