A drága dollár nyertesei

A forint elmúlt hetekben bekövetkezett gyengülése és ezzel párhuzamosan a dollár erősödése az euróval szemben azt eredményezte, hogy két hónap alatt 15 forinttal drágult a dollár: a március végi 190-ről 205 forintra. Az árfolyamváltozás főleg azoknak a tőzsdei cégeknek kedvező, amelyeknek dollárelszámolású exportja van.

A NAPI Gazdaság összefoglaló cikke szerint a Richter Gedeon Rt. összes exportjának mintegy 60, teljes árbevételének 38 százaléka képződött az első negyedévben dollárban. (A "dolláros" bevételek között a FÁK-piac súlya több mint négyszer nagyobb az USA-ba irányuló eladásokénál.) Ha a második negyedévben az első negyedévhez hasonlóan 77 millió dollár lesz a "dolláros" forgalom értéke, a többletbevétel (200 forintos átlagos dollárkurzust feltételezve) éppen egymilliárd forintra tehető. Ugyanakkor (a 20 százalékos marketing- és értékesítési költség-rátát is figyelembe véve) a drágább dollár a költségekben is okozhat csaknem 200 millió forintos többletet. A Richter a várható nettó dolláros árbevételének felét fedezte le az első negyedévben - meglehetősen gyenge, 190 alatti dollárkurzusnál kötött - euró/dollár, illetve dollár/forint opciókkal. Ezek - mivel a dollár további gyengülése ellen voltak hivatva fedezett nyújtani - most költséget növelnek, így a második negyedév pénzügyi eredménye alighanem kisebb lesz, mint az első volt. A dollár erősödése a Richternél a második negyedévben összességében 500 millió forinthoz közeli pluszt jelenthet, ami önmagában is mintegy 6 százalékkal növelheti a háromhavi profitot.

Szintén nagyon kedvező hatással lehet a dollárerősödés az Egisnél. A legfőbb dollárelszámolású piacra, a szovjet utódállamokba irányuló eladások az első negyedévben 64 százalékkal nőttek és 27,5 millió dollárt tettek ki, a teljes export közel felét. Az Egis teljes árbevételének mintegy 35-38 százaléka képződik dollárban (a hatóanyag-eladásoktól és egyes, még dollárelszámolású kelet-európai országokban elért forgalomtól függően). A 10 forintos dollárerősödésen így negyedéves szinten mintegy 300 millió forintnyi nyeresége keletkezhet az Egisnek, emellett nem elhanyagolható - akár százmilliós - tétel a számla kiállítása és a pénz beérkezése közötti időszak árfolyamnyeresége, ami értelemszerűen főleg hirtelen árfolyamváltozásoknál jelentkezik. Ezekkel szemben áll az április-júniusi időszakra kötött 15 millió dollárnyi forint/dollár és négymillió dollárnyi dollár/euró fedezeti ügylet árfolyamvesztesége. Az ügyleteket átlagosan 192-193 forintos dollárárfolyamra, illetve 1,31-es euró/dollár árfolyamra kötötték. Összességében a dollárgyengülés mintegy tíz százalékkal javíthatja az Egis negyedéves eredményét.

A Graphisoft a leginkább exportkitett magyar tőzsdei vállalkozás, árbevételének kevesebb mint 5 százaléka realizálódik forintban (az ingatlanok bérleti díjai is zömmel euróban kerültek megállapításra). Az árbevétel 12,7 százalékát az észak-amerikai, 17,3 százalékát a csendes-óceáni térség adja, így az erősebb dollár az egyébként mérlegét euróban készítő Graphisoft esetében jól jön. A dollár minden egy eurócentes erősödése negyedéves szinten 16 ezer euróval növeli a bevételeket, ám az amerikai cég révén a kiadások is nőnek, így az árfolyamváltozás jótékony hatása legfeljebb öt százalékkal befolyásolhatja az 1,2-1,3 millió euróra becsülhető második negyedévi profitot.

A Rába számára középtávon vegyes, hosszabb távon mindenképpen kedvező a dollár erősödése a forinttal, illetve az euróval szemben. Kedvező, mert éves szinten tavaly mintegy 75 millió dollár értékben exportált dollárelszámolású piacokra (Egyesült Államok, FÁK-országok, Közel-Kelet). Az üzemi fedezetben keletkező nyereséggel áll szemben a fedezeti ügyletek vesztesége dollárerősödéskor. A negyedév végi árfolyam nagyban befolyásolja az eredményt, mivel negyedév végén át kell értékelni a hedge pozíciókat. Dolláralapú nincs, viszont euróalapú hitelei vannak a Rába-csoportnak. A 205 forintos dollárárfolyam ugyanakkor még nem elegendő ahhoz, hogy pozitívba billentse a cég gazdálkodását.

A Globus számára az erősebb dollár közvetlenül és közvetve is kedvező hatású lehet. Árbevételének 34 százaléka exportértékesítésből származik, ennek jelentős hányada Oroszországból. A cég eddig nem közölt adatokat arról, hogy az exporton belül mekkora az euró- és a dolláralapú értékesítés aránya. A dollár gyengesége közvetve az euróelszámolású piacokon keresztül is rossz volt a Globusnak, mivel így több nem uniós gyártónak - délkelet-ázsiai országok, elsősorban Thaiföld - megérte exportálni az uniós piacokra alacsony árakon, leverve így az árszintet. A Globus hitelei viszont jórészt svájcifrank-alapúak voltak a negyedév végén.

A NABI-ra gyakorolt hatást nehéz felmérni. Az árbevétel zömét adó amerikai leánycég - így a brit Optare is - 90 százalékban a hitelezők tulajdonába került. A megmaradt magyar cég számára ugyan kedvező lehet a forintköltség - dollárárbevétel párosítás miatt az erősebb dollár (az amerikai vállalattal megmaradt szállítói kapcsolat miatt), azonban egyelőre nehéz felmérni, mekkora lesz a magyar cég bevétele.

A Mol-csoport forintban kifejezett eredményére annak ellenére kifejezetten kedvező hatással van a dollár erősödése, hogy a társaság különböző üzletágainak eredményességét eltérően befolyásolja a devizaárfolyamok változása. A profitszempontból jelenleg legmeghatározóbb finomítás-kereskedelem szegmensben a legerősebb a hatás. Ebben az üzletágban az alapanyagköltségek ugyan növekednek, ezek hatását azonban teljes mértékben át tudja hárítani a társaság a fogyasztókra (eltekintve azoktól a rendkívüli helyzetektől, amikor ez a hazai benzinkutaknál olyan magas árakat eredményez, amit a várható fogyasztáscsökkenés miatt már nem érvényesít az olajtársaság). Így számára a kőolajbeszerzés magasabb forintköltsége nem okoz profitcsökkenést, miközben a hazai vagy régiós devizák dollárral szembeni gyengülése az összes egyéb költségének dollárösszegét csökkenti (ez a Slovnaftra ugyanúgy igaz). A gázüzletnél is pozitív a hatás, bár itt már sokkal kisebb, csakúgy, mint a kutatás-termelés esetében. Ellentétes a hatás viszont a vegyipari üzletág esetében. Itt ugyanis az alapanyagok árát dollárban, a termékárakat viszont euróban számolják, ezért ebben az esetben a dollár erősödése egyértelműen kedvezőtlen hatással jár.