Jelentősen stabilizálhatják a magyar állampapírpiac likviditását és a hazai részvénypiacnak is komoly lökést adhatnak a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló, holnap hatályba lépő kormányrendelet devizamegfeleltetési szabályokra vonatkozó rendelkezései - véli Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója, hiszen a pénztáraknak ezentúl vagyonuk nagyobb részét kell a hazai részvények és államkötvények között allokálniuk.

Az új jogszabályok értelmében a pénztárak az egyes portfóliók korlátozott részét, a növekedési portfóliók vagyonának 35 százalékát, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben, döntően tehát külföldi részvényekben és állampapírokban.

Pillár Zsolt hozzátette nem élik meg jelentős korlátozásként a pénztártagok megtakarításainak védelmét célzó, devizakitettség korlátozására vonatkozó rendeletet, mivel a jogalkotó haladékot biztosít a rendelet hatályba lépésekor az előírt limit fölötti külföldi eszközöket tartó pénztárak számára. A jogszabályi követelményeknek idén december 31-ig, illetve - a növekedési portfóliók esetében - jövő év szeptember 30-áig kell megfelelni.

A devizamegfeleltetési szabályok minden bizonnyal pozitív hatással lesznek a magyar részvénypiacra, hiszen ha a magánnyugdíjpénztárak több magyar eszközt tartanak a portfólióikban, akkor a jellemzően hazai befektetők érdeklődésére számot tartó kis- és közepes kapitalizációjú társaságok papírjaiba újra visszatérhet a vásárlóerő.

A kormányrendelet nem jelent drámai mértékű korlátozást a vagyonkezelők számára azért sem, mert a jelenleg 8 százalék körüli hozamot biztosító magyar állampapírok igen versenyképes alternatívát jelentenek a 3-4 százalék körüli hozamot kínáló külföldi államkötvényekkel szemben - mutat rá Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!