A hazai pálya előnyével nem lehet versenyezni

Érezhetően megnőtt az érdeklődés a hazai kis- és középvállalatok körében a tőzsdei megjelenés iránt az elmúlt időszakban - mondta Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. corporate finance üzletágának vezetője a Napi.hu-nak. Véleménye szerint a tőzsdeérettség szempontjából nem a méret a lényeg, hanem a felkészültség, s egy hazai cégnek célszerű a BÉT-ben gondolkodnia, itthon ugyanis sokkal több figyelemre számíthat.
Lovas-Romváry András, 2016. október 26. szerda, 09:20

- Nemrég zárult az Alteo Energetikai Nyrt. részvény kibocsátása, s a Duna House részvényjegyzése is most zajlik. Megindult valami végre a Budapesti Értéktőzsdén, s végre jelentősen növekedhet a bevezetett a tőzsdei cégek száma a Budapesti Értéktőzsdén?

- Vannak reményre okot adó fejlemények. Az említett két tőzsdei kibocsátás még nem a meghirdetett tőzsdeélénkítési csomagnak köszönhető, hiszen ezek olyan részvény kibocsátások, amelyről már a BÉT hazai kézbe kerülése előtt döntöttek, azonban hatásukra érezzük, megnőtt az érdeklődés a cégek részéről a tőzsdei megjelenés iránt. Ebben természetesen szerepet játszik az is, hogy a BÉT tervei elég nagy publicitást kaptak, s a tőzsdére lépés, mint lehetőség ismét bekerült a fejekbe.

- A BUX index több, mint 30 százalékot emelkedett az elmúlt egy évben, a magyar gazdaság megítélése javul, nemrég már a második hitelminősítő sorolta vissza a magyar devizaadósság megítélését a befektetésre ajánlott kategóriába. Visszahat ez a tőzsdére készülő cégek értékeltségére is?

- Természetesen, vannak olyan statisztikák, amelyekből ez érezhetően visszaköszön. Hogy melyik iparágban ez pontosan mekkora mértékben növelte az értékeltségi szinteket, nehéz megmondani. Az elmúlt években megfigyelhető gazdasági fellendülés sok vállalat esetén a pénzáramok emelkedését okozta. Emellett a cégértékelési modellekben a kamatok csökkenése - a kockázat mérséklődésén keresztül - a várható készpénzáramlások felértékelődését eredményezi, ami a cégérték további növekedéséhez vezet. Ez látszik a régiós vállalatfelvásárlási tranzakciókból is, ezek méretei és az ezek során alkalmazott értékeltségek egyértelműen felfelé mozdultak el az utóbbi években.

- Jellemzően mekkora cégek érdeklődnek és mi lehet az az alsó küszöb cégértéket tekintve, ahol egyáltalán érdemes fontolóra venni a tőzsdei megjelenést?

- Szerintem nem helyes ebben a kérdésben elsősorban méretben gondolkodni. Van több olyan nemzetközi kutatás is, amelyek arra vonatkoznak, mekkora kibocsátási nagyságot kell elérni ahhoz, hogy egy tőzsdei bevezetés sikeres legyen, azonban ezek nem Magyarországra vonatkoznak. Sokkal fontosabbnak tartom a méretnél azt, hogy a cég milyen állapotban van, mennyire érett a tőzsdei megjelenésre, életpályájának milyen szakaszában van éppen, mekkora még benne a növekedési potenciál. Mennyire van szüksége arra, hogy tőkebevonást hajtson végre, vagy megjelenjen a tőzsdén.

- Mennyire drága ma a tőzsdei megjelenés egy cég számára, tud-e versenyezni a tőkepiacon történő forrásbevonás a bankok által kínált egyre alacsonyabb kamatokkal?

-A költségszint nagyon változó, minden eset egyedi. Azonban látni kell, hogy az olcsónak tartott banki hitelek mögött sokszor több rejtett költség is meghúzódik, ami miatt pontosabban végigszámolva már nem is annyira olcsó a hitelből történő finanszírozás. Fontos továbbá hozzátenni, hogy tőke és hitel nem feltétlenül egymás alternatívái: ez csak abban az esetben van így, ha az adott cég tőkeszerkezete még mindkét típusú finanszírozást lehetővé teszi. A cégeket elsősorban mégsem a költségek tartják vissza a tőzsdei megjelenéstől, hanem inkább az, hogy sokakban erősen túlzó elképzelések élnek az ezzel járó plusz adminisztrációs terhekről és költségekről. Persze nem mindenki számára vonzó az a transzparencia, amit a tőzsdei jelenlét megkövetel, a közzétételek, rendkívüli tájékoztatások és a szigorúbb coporate governance elvek alkalmazása. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ezek pozitívan tudnak visszahatni a cégek működésére.

- Milyen cégeknek érdemes a tőzsdére lépésen gondolkodni?

-A tőzsdeérettséghez több feltétel együttes teljesülése kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha ezek nincsenek meg, akkor el kell vetni a részvénykibocsátás és tőzsdére lépés tervét. Sokszor a tőzsdei megjelenés egy egy-két éves felkészülési időszakot jelent, amiben természetesen az Equilor tud segíteni. Talán a legfontosabb, hogy a cégnek legyen egy olyan elkötelezett menedzsmentje, amely képes magáévá tenni a tőkepiaci szerepléshez szükséges látásmódot. Kell a cégnek egy bizonyos érettségi fok és azért van egy méretkorlát is. Jó, ha a vállalat nem csak a hazai piacon aktív, hanem legalább a régióban van exportkitettsége is. Pénzügyileg egészséges képet kell mutasson, és nem árt, ha van egy jó sztori is. Úgy látom, ma Magyarországon nagyon sok cég alkalmas lenne rá, hogy megjelenjen a tőzsdén, de nem meri bevállalni, vagy egyszerűen nem akarja.

- Az elmúlt években nem egy példa akadt, amikor egy hazai cég ugyan tőzsdére lépett, de nem a Budapesti Értéktőzsdét választotta, hanem más, nagyobb piacot választott. Megéri?

- Egy kisebb, vagy közepes méretű cég számára a hazai piac előnyét semmi sem tudja ellensúlyozni. Egy nagy nemzetközi piacon egyszerűen nem kapja meg azt a figyelmet, mint a hazai közönség előtt és azokat a járulékos előnyöket sem élvezi, amelyek a tőzsdei jelenléttel járnak, például marketing szempontból. Ezzel gyakorlatilag elveszti potenciális befektetőinek egy részét. Ugyanakkor a Budapesti Értéktőzsde teljes mértékben integrálódott a nemzetközi tőkepiacokon, így a hazai bevezetéssel nem kell lemondania az esetleges külföldi befektetői körről sem. Ezért egy magyar cégnek mindenképpen érdemes a hazai tőzsdét választania.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK