A magas sikerdíj nem a siker mutatója

Elviekben szép az a gyakorlat, hogy az alapkezelő sikerdíjat kap, ha egy bizonyos szint felett teljesít az alap, hiszen bőven van motiváció, és látszólag mindenki jól jár. A gyakorlatban azonban tavaly nem azok az alapok érték el a legjobb teljesítményt, amelyek e szisztéma szerint működtek.
Eidenpenz József, 2010. szeptember 14. kedd, 12:31
Fotó:

A keddi Napi Gazdaság cikke

Amikor a PSZÁF a közelmúltban közzétette a hazai befektetési alapok költségeit (teljesköltség-mutatóját, TER) tartalmazó táblázatát, akkor megjegyezte, hogy egyes alapok kiugróan magas költségszintje mögött jellemzően a felszámított sikerdíjak állnak. Sikerdíjat, pláne magasat, akkor kaphat az alapkezelő, ha szép hozamot ér el, ha pedig nem teljesít jól, nem jár neki. Ez így elviekben szép és egyszerű, az ördög azonban megint a részletekben rejlik.

Ha megnézzük a PSZÁF táblázatában szereplő első tíz "legdrágább", azaz legmagasabb TER-mutatójú alapot, és melléjük tesszük a tavalyi egész éves hozamaikat, akkor érdekes dolgokat tapasztalunk. A tízből kilenc relatíve szép hozamot ért el (a költségek levonása után), két számjegyűt, 10 és 45 százalék között mozognak a számok (amiből viszont a legkisebb euróban értendő), a befektetők tehát vélhetően nem szomorkodnak túlságosan.
Három viszont veszteséges volt, ezek közül egy elég komoly mértékben, majdnem 30 százalékot veszített. Mi lehet ennek az oka?

Az Access Ingatlannál a többi alaptól eltérően nem az alap teljesítménye, hanem az eladott ingatlan után illeti meg sikerdíj az alapkezelőt abban az esetben, ha az eladási ár magasabb, mint a nettó eszközértékben szereplő nyilvántartási ár. Ekkor a sikerdíj a két érték különbözetének 50 százaléka, ezen a címen 15 millió forintot vontak le tavaly, ami az átlagos tőkére vetítve valamivel kevesebb mint 1,5 százalékpontot jelent. Egyébként az ingatlanalapok általában magasabb költséggel dolgoznak, mint az értékpapíralapok.

Az Access-BWM Meggyőzően Kockázatos Származtatott Alap abban különbözik a többi hét, a listán szereplő teljesítményfüggő sikerdíjas terméktől, hogy nem évente, hanem negyedévente számolják el a díjat. Így előfordulhat, hogy egyik negyedévben nagyon felmegy, a másikban nagyon lemegy a nettó eszközérték, az alapkezelő sok sikerdíjra jogosult, de az év egészében a befektetők nem kerestek semmit. Az alap éves jelentésében nincsen nevesítve a levont sikerdíjak értéke, de a nettó eszközérték alakulása alapján inkább az látszik, hogy más költségtényezők lehettek döntők.

Elvi síkra térve, nyilván az éves sikerdíj-elszámolású alapoknál is történhet hasonló, ahol az egyik évi sikerdíjat a másikban már nem kell visszafizetni. Hogy hol a határ, az ideális hosszúságú elszámolási ciklus, nehéz eldönteni, a befektetők érdeke inkább az, ha minél hosszabbak ezek a periódusok.

A K&H listán szereplő alapja kakukktojás, nincs sikerdíja, sőt tőkevédett (garantált) alap lévén a hozamot is előre definiálták. A költségek megugrása feltehetően annak tudható be, hogy tavaly ősszel lejárt, de átalakították nyílt végűvé és új opciós konstrukciót mellékeltek hozzá. A garantált alapok ismertek arról, hogy az induláskor, esetleg a megszűnéskor többnyire magas költségeket terhelnek rájuk, a futamidő közben kevesebbet.



Tavaly sok tőzsdeindex megduplázta értékét, legalábbis márciustól az év végéig óriási hossz volt a részvénypiacokon, és a tőkepiac, árupiac más szegmenseiben is. Ennek fényében már nem feltétlenül olyan vonzó dolog a magas TER-mutatójú forintos alapok 2045 százalékos hozama. Ráadásul ha ránézünk az összes hazai alap tavalyi hozamainak listájára, azt látjuk, hogy a legmagasabb költséggel dolgozó tíz alap közül egyik sincs a legjobb hozamú 10, 20, sőt 30 alap között sem - a legelső is a 31. helyen végzett.

A legjobb hozamú 30 alap között nem volt olyan, amelyik kiugró költségekkel dolgozott volna, sőt sok olyat is látunk a lista élén, amelyek még csak nem is dolgoznak sikerdíjjal. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy a sikerdíjak, főleg, ha magasak, nem túlságosan járulnak hozzá az alapok szép teljesítményéhez, sőt mivel csökkentik a hozamot, nyilván vissza is fogják azt - leglábbis ezt mutatják a 2009-es adatok.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK