A vállalatok befektetőit is elriasztja a magyar valóság

A magyar vállalati kötvénypiac fellendítéséhez nem az új jegybanki vezetésre, hanem kiszámíthatóbb környezetre, nagyobb cégekre és több lakossági megtakarításra lenne szükség − mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Varga Péter, az Erste Sparinvest alapkezelője, aki jelenleg 600 millió dollárt fektet be az ESPA Bond Emerging Markets Corporate alapon keresztül a feltörekvő országok vállalati kötvényeibe.
Beke Károly, 2013. február 19. kedd, 19:30
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

− Hol van ma a magyar vállalati kötvénypiac helye a régióban?
− A jó hír az, hogy Magyarország nincs a lista legvégén. Az osztrák piacot nem lehet például a magyarral vagy a lengyellel összehasonlítani, Romániát viszont mindkét ország megelőzi.
Ausztriában az elmúlt években nagyon fellendült a kis- és középvállalatok körében a kötvénykibocsátás, ezek a tranzakciók jórészt a kisbefektetőket célozzák meg, akik az alacsony kamatkörnyezet miatt kiveszik a pénzüket a bankbetétekből. Persze ehhez az kell, hogy a kisbefektetők bízzanak a kibocsátóban. Ebben segít, hogy sok kis családi vállalkozás 50-100 éve működik ismert márkanévvel, ami segíti a bizalmat.

Ezt egyelőre hiába is várnánk Magyarországon. A magyar piacon ma vannak olyan nagyvállalatok, mint például az OTP, a Mol vagy az FHB, melyek méretükből adódóan külföldön is sikerrel tudnak eladni kötvényeket. Mellettük sok a külföldi kézben lévő vállalat, melyek az anyacégeken keresztül kapnak finanszírozást. Mindössze egy maréknyi olyan kis- és középvállalat van, melyek átlátható módon működnek hosszú ideje, értük a bankok is komoly versenyt folytatnak. Néhány magyar cég a növekedését próbálja kötvényekből finanszírozni (főleg ha már nem hajlandók a bankok finanszírozni), azonban a közelmúltban az E-Star példája is rávilágított, hogy erre nem minden esetben a kötvény a megfelelő eszköz.

− Mennyire vonzó ma a befektetők számára a magyar vál­­lalati kötvény?
− Attól függ, mekkora a felár az országkockázati prémiumot levonva más hasonló cégekhez képest a szektorban. Egy csak a hazai konjunktúrától függő cég megítélése együtt mozog a hazai politika és gazdaság hullámaival, ahogy a mondás tartja: "Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!".



− A közelmúltban többször felvetődött Magyarországon, hogy az új jegybanki vezetésnek vállalati kötvényeket is kellene vásárolnia. Mennyire lehetne sikeres egy ilyen lépés?
− Semennyire. Egy intézményi befektető ma nem igazán vágyik a magyar vállalati kultúrába. Biztos, hogy a jegybank jobban tudja elemezni ezeket a cégeket és ez a feladata? Inkább azt kellene megvizsgálni, miért nem finanszírozzák jobban a kereskedelmi bankok a magyar kis- és középvállalatokat. Szerintem maradjon a suszter a kaptafánál, a jegybank pedig a saját feladatánál.

− Mire lenne szükség ahhoz, hogy a befektetők és a vállalatok számára is vonzóbbak legyenek a magyar vállalati kötvények?
− A vállalati kultúrán kellene változtatni, emellett nagyobb méretű cégekre lenne szükség, illetve több megtakarításra az emberek zsebében. Kiemelten fontos lenne Magyarországon a már korábban említett egészséges befektetési, vállalkozói kultúra kialakulása is, az, hogy a befektetők bízhassanak egy cégvezető szavaiban, tetteiben, hiszen a mostani információs aszimmetria és bizalomhiány nagyon megnöveli a finanszírozási költségeket Magyarországon.

− Mennyiben befolyásolja az állampapírpiac egy adott ország vállalati kötvényeit? Számít az, hogy Magyarország mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriában van?
− Természetesen befolyásolja, hiszen az állampapírok hitelképességi besorolása egyben egy vállalat besorolásának is kiindulópontja, főleg ha a vállalat működésének súlypontja az adott országban van. Ritka az, hogy egy céget jobban minősítsenek, mint az anyaországot, a magyar cégek közül erre most a Mol a példa, mely az egyik hitelminősítőnél még befektetésre ajánlott. A vállalati kötvények árazásának egyik módja, hogy az állampapírokhoz képest tapasztalt felárat vizsgálják, ezért például egy bank, vállalat kötvénye együtt lélegzik az állampapír-piaci trendekkel.

− A nemzetközi piacon milyen tendenciákra számít idén a vállalati kötvények terén?
− A lényeg az lesz, ki kezeli az ügyfél pénzét − persze ez mindig fontos volt, de most még nagyobb figyelmet kaphat. Az elmúlt években minden kötvényen jól lehetett keresni, nem kellett nagy jóstehetség vagy tudás hozzá, most azonban vége a kánaánnak, a hozamok leestek, ezért lesz más a helyzet. Komoly bizonytalanság övezi jelenleg az amerikai állampapírpiac helyzetét, az idei év nagy kérdései azok lesznek, hogy a Fed felhagy-e a gazdaságélénkítéssel, rendbe teszik-e az amerikai költségvetést. Ami tisztán látszik, hogy a jelenlegi hozamszintekről nehéz lefelé mozdulni.

− Mire számít, ha a Fed és az ECB elzárja a csapokat?
− Ha lehet, akkor nagyon óvatosan kell ezt megtenni. Azt szokták mondani, hogy ha magas az adósság, akkor minden kamatemelés megöl és minden kamatvágás egy újabb ópiumadaggal ér fel. Ha a csapokat lassan elzárják, a hozamok felfelé mozdulnak el (már előtte is, hiszen a befektetők már várják a lépést), mely leginkább a jó hitelképességi besorolású, hosszú futamidejű kötvényeknél okozhat jelentősebb negatív árfolyam-korrekciót.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK