Mivel a kockázati költségeket idén nem tudják felelősséggel megbecsülni, Csányi Sándor nem közölt éves eredményvárakozásokat a 2010-es évre. Mint mondta tavaly megmondták a 150 milliárdot, ám az elemzők nem hittek nekik, így idén dolgozzanak ők. Csányi tréfásan utalt arra, hogy a saját belső eredményvárakozása fölfelé tér el a menedzsment tervétől. A sajtótájékoztatón elhangzott, az OTP mind a betétek, mind a hitelek terén 5 százalékos bővüléssel számol, ám a tavaly csoportszinten 6,17 százalékot elérő kamatmarzsok idén várhatóan csökkeni fognak. A tavalyi költségcsökkentő intézkedések hatására a személyi kiadások 2, míg a dologi kiadások 3 százalékkal csökkentek. Bár 2010-re vonatkozóan hangsúlyozták a szigorú költséggazdálkodást, konkrét célszámokat nem közöltek. További leépítési tervekről azonban nem volt szó. Csányi a sajtótájékoztatón elismerte, az OTP kissé túltőkésített (a bank likviditási tartaléka 6 milliárd euró). Az elnök utalt arra, hogy amennyiben a térségben megindul egy piaci konszolidáció, abban az OTP is részt kíván venni. Míg leányaik eladását nem tervezik, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, illetve Szlovákiában akvizíciókkal növelhetik részesedésüket. Csányi szerint a külföldi befektetések egy-két éven belül ismét igen jelentős részt képviselhetnek az OTP eredményében, valamint bejelentette, az igazgatóság idén nem tervez osztalékfizetést. Lapunk kérdésére, miszerint elképzelhetőnek tart-e céltartalék felszabadítást Csányi kijelentette, amennyiben a portfólióminőség nem romlik, egyes leányoknál igen. A banknál jelenleg 9,8 százalék a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya, ezek 73,8 százalékára képzett céltartalékot a pénzintézet. Csányi hangsúlyozta, Európában nagyon kevés bank van, amelynek stabilabb lenne tőkehelyzete. Így ha bevezetnék a Basel III-at, a bank már most képes lenne eleget tenni a legszigorúbb tőkemegfelelési követelményeknek. Az OTP-t csak a Credit Suisse, a UBS, illetve a Szberbank előzi meg, amelyek részesültek állami tőkeinjekcióban is. Csányi leszögezte, a tavaly tavasszal az államtól kapott 1,4 milliárd eurós állami kölcsön második felét még az éves rendes közgyűlés előtt visszafizetik.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!