Egyelőre nem mozgatta meg igazán a Mol árfolyamát, hogy a társaság 2008. március 8-án stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a 100 százalékosan állami tulajdonban lévő Oman Oil Company S.A.O.C-val (OOC). Az együttműködés keretében a Mol 8 774 040 darab “A” Sorozatú törzsrészvényt értékesít (az alaptőke 8 százalékát) 145,429 dolláros (körülbelül 25 ezer forint) részvényárfolyamon az OOC-nek. A stratégiai együttműködés szerint a Mol részesedést szerez nemzetközi eszközökben, valamint készpénzt kap az OOC-től.

Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az értékesítési árfolyam mintegy 10 százalékkal múlja felül a részvény pénteki záróárát, ami némi örömre adhat okot, de nem lesz olyan árfolyam megtartó vagy növelő hatása, amely miatt a papír szembe tudna menni a trendekkel. Felvásárlási prémium ugyanis nincs benne.

Az elemző úgy véli, hogy a megállapodás ugyan némi szinergiát is jelent Mol számára, hiszen a Molnak vannak ománi érdekeltségei, de inkább ugyanolyan szerepe és fontossága van, mint a CEZ-zel alárt szerződésnek - a cseh energiaipari 7 százalékos részesedést szerzett a Molban -, azaz újabb Mol-részvények kerülnek egy szövetséges kezébe. Ezzel már a részvények 15 százaléka van szövetségesi tulajdonban, ami még tovább csökkenti az osztrák OMV esélyeit. Herczenik úgy látja, hogy a Mol-részvények árfolyamának robbanásszerű emelkedéséhez inkább az INA-val kapcsolatos pozitív hírek, vagy részvények bevonásáról szóló információk kellenének; ugyanakkor összességében pozitívan értékelhető a tranzakció.

Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője úgy látja, hogy mindenképpen pozitív árváltozást okozhat a piacon a hír, azonban azt kétli, hogy az árfolyam az ajánlati 25 ezres szint felé menné. Ennek az az egyik oka, hogy a Mol-részvényekért az omániak készpénzzel és eszközökkel fizetnének; ám ez utóbbi kifejezés elég tág értelmű, az eszközöket nagyon sokféleképpen értékelheti a piac, így a transzparencia növelése nélkül a piaci beárazás egyelőre megjósolhatatlan. Emellett a Molra hivatkozó piaci információk szerint az ellenérték csak töredékét kapná a cég pénzben, a nagyobb rész a már említett eszközökben kerülne ki kiegyenlítésre. Kuti is úgy véli, hogy az OMV eddig is halvány esélyei a Mol feletti kontroll megszerzésére tovább csökkentek. Az elemző úgy véli, hogy az árfolyam akkor ugrana, ha a Mol körülbelül 4-5 százaléknyi saját részvényt bevonna, amelyre állításaival szemben lehetősége volna.

Pletscher Tamás, az ING elemzője szerint az ománi szerződés két ok miatt érdekes. Az első, hogy Omán tulajdonképpen az egyetlen olyan közel-keleti olajállam, amely beengedi a külföldi tőkét, a Mol pedig már így is komoly kutatási és kitermelési érdekeltséggel van jelen az országban; elképzelhető, hogy koncessziókat is szereznének. A másik, hogy az OMV elleni védekezésnek ez egy hatékonyabb és jobban elfogadottabb formája, mint a "megveszem a saját részvényeimet és kölcsönadom barátoknak" stratégia. Hozzáteszi; hogy ez utóbbi ráadásul nem kis pénzébe kerül a Molnak, hiszen szabad készpénzállományát használja felvásárlásra, valamint a kölcsönadott saját részvények tárolásáért is fizetnie kell. Pletscher úgy látja, hogy az OOC valódi részvényes lenne, nemcsak eszköz a Mol-OMV párharcban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!