A kasszák legfontosabb mutatóiban való csökkenés megelőzte a piac telítettségét, ami okozhatja azt, hogy a jövőben az önkéntes pénztárak egyre kisebb mértékben lesznek képesek a törvényben meghatározott TB-kiegészítő feladatok ellátására. A különadókkal terhelt önkéntes pénztári rendszer zsugorodása tovább gyengítheti a magyar állami nyugdíj és egészségügyi rendszer fenntarthatóságát.

Az önkéntes kasszák jelenleg 2,3 millió tagot számlálnak, közel 1 000 milliárd tagi vagyont kezelnek, éves szinten 130 milliárd forint bevételt realizálnak. A szektor adatai bizonyítják, hogy a húsz évvel ezelőtt útjára bocsájtott törvény elérte a célját, mely szerint ma az önkéntes pénztárak a társadalombiztosítás után a második legnagyobb olyan biztosító intézmény, ami tagjai részére nyugdíj-, egészség vagy segélyező szolgáltatást nyújt.

Az önsegélyező-, és egészségkasszák első megtorpanását a tagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások 2006. évi törvényi korlátozása, a nyugdíjkasszákét pedig 2008. évi pénzügyi válság, okozta. A 2010. évi szigorításra pedig, amely kivetette az önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás utáni 25 százalékos különadót, mindhárom pénztártípus azonnali bevétel-csökkenéssel reagált. Az elmúlt ciklusban a munkáltatói befizetéseket folyamatosan terhelte cafeteria-adó, melynek következtében az önkéntes pénztári szektor addig dinamikus, nem ritkán évi 50 százalékos növekedést felmutató fejlődése helyett a stagnálás és a csökkenés lett a jellemző.

A 84 milliárdos állami elvonás hiányzik a kasszákból

A Független Pénztárszövetség várakozásai szerint a kasszák bevétele idén alig éri el a 120 milliárd forintot, ami a tavalyi adóteher növeléssel áll összefüggésben. A munkáltatók nem tudták növelni a kifizethető keretet, így ebből fizették ki az adót és rövidítették meg egyúttal a munkavállalók juttatásait.

Az amúgy a dolgozónként jellemzően 3-4 ezer forintos munkáltatói tagdíjak után a kormány az elmúlt négy évben jelentős, 84 milliárd forintos adóbevételt realizált. Másik oldalról ez a 84 milliárd forint az a forráskivonás, ami már most hiányzik az egészségügyből, és majd hiányozni fog a nyugdíjrendszer finanszírozásából, arról nem is beszélve, hogy a széles nyilvánosság számára nem ismert, a költségvetés milyen célra és hogyan használta fel ezeket az adóforintokat.

Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke,  figyelmeztet arra, hogy amennyiben a pénztárakra vonatkozó adószabályokban nem történik érdemi enyhítés, az idei mutatók akár negatív trendfordulót is jelezhetnek. Nem csak arról van szó, hogy a húsz év alatt a semmiből megteremtett, az öngondoskodás jelképévé vált pénztári szektor idővel nem tudja majd a magyar társadalombiztosítás egyenetlenségeit kisimítani, hanem sokkal inkább arról, hogy az önkéntes kasszák megnyirbált bevételei és szolgáltatásai már most 2,3 millió elégedetlen pénztártagot eredményeztek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!