Az új online kereskedelmi platformok és technológiák olyan új lehetőségeket nyitottak a piaci manipuláció előtt, hogy felül kellett vizsgálni magát a szabályrendszert is - írja közleményében a jegybank. Ennek megfelelően az Európai Parlament 2014 áprilisában elfogadta a piaci visszaélésekről szóló új rendeletet és irányelvet (MAR és MAD II.), melyet idén július 3-tól alkalmaznak a tagállamok.

A rendelet egyebek mellett bővíti és pontosítja a piaci visszaélések szabályait és részletesen meghatározza, hogy a bennfentes kereskedelemre, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére és a piacbefolyásolásra milyen büntetőjogi szankciókat lehet kiszabni.Fontos változás, hogy a jövőben az is büntetendő lesz, aki a bennfentes kereskedelmet vagy a tiltott piacbefolyásolást megkísérli.

Magyarországon a bennfentes kereskedelem és a tőkebefektetési csalás a Btk. szerint jelenleg is szabadságvesztéssel büntetendő cselekménynek minősül. Az irányelv hatására azonban még a hatályosnál is szigorúbb szankciórendszerre és - a tiltott piacbefolyásolás legsúlyosabb eseteiben - új büntetőjogi tényállások megállapítására lehet számítani.

Hogy ezen túl is növeljék a visszatartó erőt, jelentősen megemelték az ilyen ügyekhez kapcsolódó bírságokat is, így a végösszeg meghatározásánál minden esetben a visszaéléssel elért nyereség, vagy az amiatt meg nem valósuló veszteség összegét kell majd alapul venni. A bennfentes kereskedelmet és a tiltott piacbefolyásolást megvalósító természetes személlyel szemben ugyanakkor akár 5 millió euró, gazdasági társaság esetében pedig akár 15 millió euró is kiszabható.

A szankciós szigorítás mellett további újítás, hogy a jogszabályok hatálya kiterjed - az eddig nem szabályozott - multilaterális kereskedési rendszerekre, az egyéb szervezett kereskedési rendszerekre, valamint a tőzsdén kívüli ügyletekre. A szabályozás a tagállami felügyeleti hatóságok eszközrendszerét is bővíti, lehetővé téve többek között a bizonyítékok lefoglalása érdekében a vizsgált személyek területére történő belépést, valamint a távközlési szolgáltatóktól a releváns telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérését. E körben viszont Magyarország már korábban teljesítette az uniós elvárásokat, így a hazai jogszabályok adta keretek között eddig is alkalmazhatóak voltak az említett felügyeleti jogosítványok. Az ilyen beavatkozó jellegű hatáskörök azonban - az új uniós előírások szerint is - csak kivételesen, adott esetben előzetes engedélyek birtokában, és a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett állhatnak a tagállami hatóságok rendelkezésére.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!