Idén jó eséllyel teljesíti a magyar gazdaság az előrejelzett 6,5-7 százalékos növekedést, a jövőre nézve viszont egyre nagyobb aggodalmak mutatkoznak – mondta Patai Mihály a tulajdonos Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a legújabb BÉT50, az itthoni tőzsdeképes cégeket bemutató kiadvány ismertetésekor.

A hazai jegybank az elmúlt másfél évben nagyjából 3800 milliárd forintot juttatott több csatornán keresztül a gazdaságba, ezzel nemzetközi viszonylatban is az egyik legaktívabb központi bank volt. Egyben nagyban hozzájárult a növekedéshez, és a banki oldalon ahhoz, hogy egészséges vállalati és kétszámjegyű kkv-hitelbővülés hátán léphessen vissza a hazai gazdaság a járványválság előtti szintre.

Külön örvendetes fejlemény, hogy mindennek nyomán a beruházásnövekedés a magyar gazdaságban mostanra legnagyobb hányadban a vállalati befektetésekkel valósul meg. Ehhez kell tovább nőnie az itthoni tőkepiacnak is, ami immár kapitalizációban eléri a 10 ezer milliárd forintot. Ez nagy fejlődés, de megnézve a sokkal fejlettebb piacokat, ez a GDP arányosan 5-6 százalékos tétel még mindig jóval elmarad olyan országoktól mint például Dél-Korea vagy Finnország, ahol a GDP 120 százaléka környékén mozog a tőkepiaci kapitalizáció.

Megatrendek, újítások

Az MNB hálás a bankoknak, amelyek elkezdtek termékeket és szolgáltatásokat fejleszteni az azonnali fizetési rendszerre, de ennél is még sokkal többet kell tenni, akár az állami szerep újragondolásával, hogy a továbbiakban is követhesse az ország ezt a megatrendet.

Patai elmondása szerint a digitalizáció olyan téma, amivel az idősebb generáció néha nem tud mit kezdeni, pedig

ez nem olyan mint a szocializmus építése, ezt meg is kell csinálni, nem elég tudni róla.

Ugyancsak kiemelte, hogy az MNB számára mennyire fontos legújabb, zöld mandátuma, és a tőkepiac fejlesztéséhez is tervez újabb intézkedéseket.

Ezek egyike egy novemberben megjelenő ajánlás, ami a jelentősebb banki és biztosítói szereplőktől azt kéri, hogy akvizícióikat minél nagyobb hányadban a tőkepiacon keresztül valósítsák meg. Ez is fontos lépés lenne a transzparencia erősítése és a tőkepiac növelése felé. Ez is egy megkerülhetetlen megatrendnek látszik, lévén nemzetközi szinten megakadni látszik a banki finanszírozási szektor növekedése.

Tőzsdére megy a tőzsde

A tőzsde 2016-ban 300 itthoni tőzsdeképes céget látott, ez mostanra már 500 és folyamatosan bővül a kör – mondta Végh Richárd vezérigazgató. A kibocsátók számának növekedésével folyamatosan újabb és újabb csúcsokat döntött a BUX-index az elmúlt időben.

A tőzsde életében fontos váltás, hogy maga is tőzsdére megy, várhatóan már 2022-ben lehetséges lesz a BÉT 30 százalékos közkézhányadával kereskedni.

A BÉT emellett 2020-ban elfogadta új, vagy inkább megújított stratégiáját, hogy a kör tovább bővüljön és minél több hazai kisebb és nagyvállalat tudjon tőzsdére lépni, illetve magasabb kereskedési kategóriákba kerülni a meglévő osztályok között.
Továbbá az elszámolóház, a KELER is több területen tudott újítani, aminek a kedvező hatását már januártól látni fogják a felhasználók.

Jönnek a fellegek

Patai szerint záros időn belül megjelennek Magyarországon is azok a jelentősebb nemzetközi trendek, amelyek már a világon máshol érezhetők. Az energiaárak és az Egyesült Államokban már erősen jelenlévő hiánygazdaság mindenhova begyűrűzhet, emiatt az inflációval számolni kell. Patai szerint az USA-ban többször olyan hiánygazdaság látszik, mint ami 40-50 éve Moszkvában volt, ami egyértelművé teszi, hogy az inflációval számolni kell, akár tartósan is.

Az USA-ban szeptemberben 5 százalék volt az infláció, a legutóbbi 4 százalékos adat Németországban a második világháború óta nem látott szint.

A jegybankárok hivatalosan átmenetinek gondolják az inflációt, de maguk között már nem ennyire határozottak
– mondta Patai.

A monetáris tanács is ezért kezdett kamatemelésbe, eleget téve elsődleges mandátumának, az infláció kezelésének. A jegybank decemberben jelenteti meg új inflációs jelentését, ebben közöl majd új makrogazdaági előrejelzéseket, ezek is várhatóan tükrözni fogják, hogy egy, de akár még fél éve se lehetett olyan inflációs robbanásra számítani, mint ami jelenleg meghatározó a világgazdaságban.

A kötvényprogramnak nem fáj az infláció

Az MNB növekedési kötvényprogramjában (nkp) 9 kategóriában történt kibocsátás, mindegyik besorolásban. Az átlag a középen lévő BB kategóriában történt 9 éves távlatban az 1 550 milliárd forintos keretből, eddig ebből 80-82 százalékát használták ki.

A kötvényprogram a kamatemelés és az ezzel járó mérlegszűkítés ellenére a kötvényprogram továbbra is elérhető marad.

Önmagában siker, hogy ma már jelentős szerepe lett a kötvénypiacnak, ami értékében a GDP 6-7 százalékára tehető, különösen azt látva, hogy pár éve ez a szegmens még elhanyagolható méretű volt. Azonban még így is csak töredéke a fejlettebb, például a francia vagy a német piac méretének.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!