Újra támad a régióban a bankadó

A cseh bankoknak osztalékuk egy részét kellene befizetniük a költségvetésbe. Legalábbis erről az elképzeléséről beszélt Andrej Babis miniszterelnök. A bankrészvények árfolyama esésnek indult.
Lovas-Romváry András, 2019. május 9. csütörtök, 18:23
Fotó: AFP - képünk illusztráció

Eséssel reagáltak a cseh bankrészvények arra, hogy vasárnap Andrej Babis miniszterelnök bejelentette, osztalékuk 20 százalékát egy állami fejlesztési alapba kellene a jövőben befizetniük - írta a Reuters. A cseh kormány amiatt keres extra bevételi forrásokat, mivel várakozásaik szerint a költségvetés bevételei csökkenhetnek azzal, hogy a cseh gazdaság a várakozások szerint idén lassulni fog.

Az ország bankjai elég jól jövedelmeztek az elmúlt időszakban főként nyugat-európai tulajdonosaiknak, a bankszektor egészének profitja 2018-ban 9 százalékkal, 82,1 milliárd koronára emelkedett. Ugyanakkor az ország bankjait folyamatosan kritizálják amiatt, hogy a megtermelt jövedelem jelentős része külföldre távozik osztalék formájában.

A legnagyobb cseh bankok mind külföldi tulajdonban vannak. A CSOB fő tulajdonosa a belga KBC, a Ceska Sporitelna az osztrák Erste-csoport része és a Komercni Banka többségi tulajdonosa a francia Société Générale. A Ceska Sporitelna az Erste 377 millió eurós első negyedéves eredményéből 147,3 millió eurónyit szállított, s ezzel a csoport legeredményesebb piaca volt a cseh. A CSOB tavalyi 654 millió eurónyi nyeresége a teljes KBC-csoport nyereségének 25 százalékát tette ki. Ehhez képest a Komercni súlya nagyon kicsi saját csoportján belül, 61 milliós első negyedéves nyeresége a KBC teljes profitjának tizedére rúgott.

A költségvetési kiadások növekedésének és a gazdaság lassulásának együttes hatásaként jövőre már várhatóan 2015 óta első ízben deficites lehet a cseh államháztartás.

Babis eddig visszautasította, hogy a olyan szektorális bankadót vezessenek be, amelynek összegét a bankok eszközei alapján számítanák, korábban ugyanis erre tett javaslatot kisebbik koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt. Ők azt szerették volna, hogy a bankok eszközeik értéke után sávosan adózzanak. Az adó mértéke 50 milliárd koronáig 0,05 százalék, 100 milliárdig 0,1 százalék, 300 milliárdig 0,2 százalék, 300 milliárd koronán felül 0,3 százalék lenne. ez számításaik szerint 14 milliárd korona (valamivel több mint 182 milliárd forint) extra bevételt eredményezne. Jan Hamácek, kormányfő-helyettes a múlt héten azt mondta, hogy ez lenne a feltétele annak, hogy meglegyen a fedezete az egy gyermekre jutó állami támogatás eddigi 220 ezer koronáról 300 ezerre emelésének a jövő évi költségvetésben.

Az osztalék egy részének állami fejlesztési alapba történő befizetését Babis e helyett javasolta.

Beszéltünk a bankokkal, s mi azt mondjuk, hogy ennek egy részét kötelezően fizessék be. Ez egy 10-től 20 százalékig terjedő részesedés lehet - mondta egy a cseh televízióban sugárzott vitaműsorban a kormányfő. Hozzátette, hogy a párbeszéd a bankokkal jelenleg is folyik. Megerősítette, hogy az eszközalapú bankadó továbbra sincs tervbe véve, mivel az megítélése szerint kedvezőtlen hatással lenne a gazdaságra és az ország fejlődésére. A brit lap szerint Babis itt utalt a magyar és a szlovák bankadóra, amellyel megítélése szerint rosszak voltak a tapasztalatok.

A cseh bankszövetség korábban hevesen tiltakozott egy esetleges szektorális különadó ellen. Az ugyanis szerintük rontaná a szektor azon képességét, hogy megfelelően tudja finanszírozni a cseh gazdaság növekedését.

Marte Jezewka-Wasilewska, a Wood&Company nevű brókercég elemzési részlegének vezetője szerint Babis hétvégi megnyilvánulásának komoly jelentősége van. Mégpedig az, hogy a bankadótól eddig mereven elzárkózó kormányfő most már esélyt lát valamilyen szektorális különadóra. Ez pedig azt jelenti, hogy valamilyen formában mégiscsak lesz majd bankokat terhelő különadó. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tapasztalatok szerint eddig mindenhol emelkedtek a banki ügyfelek terhei, ahol ilyen típusú adót bevezettek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK