DÉLI ÖSSZEFOGLALÓ

Átlépte a kibocsátáskori 1,1747-es dollárral szembeni árfolyamot az euró jegyzése. A közös valuta megállíthatatlanul száguld, az elmúlt percekben már 1,18 fölött kereskedtek vele. Az euró, az 1999 januári 4-i bevezetést követően meredek zuhanásba kezdtett, s tavalyig nem is igen tudott a paritás fölé kapaszkodni. (Történelmi mélypontját a mai szintnél 30 százalékkal alacsonyabban 0,8225-ön érte el). Nagy lökést adott azonban a közös pénznek a bankjegyek és érmék 2002-es bevezetése, azóta jellemzően az euró árfolyama a dollárkurzus felett hullámzik. Az erős eurónak azonban az Amerikába látogató turistákon kívül kevesen örülnek. Az exportcégek számára - különösen Németországban - ugyanis a stagnáló gazdaság közepette már-már elviselhetetlen veszteséget okoz külföldi bevételeik euróban számolt csökkenése és a hazai költségek emelkedése. A helyzet kulcsa jelenleg az ECB kezében van: az eurózóna központi bankja a gazdaság további fékeződésében rejlő veszélyek láttán vághat a kamatokon vagy az inflációt fékezendő továbbra is fenntarthatja a jelenlegi kamatszintet. Jövő hétfőtől több mint 600, a magyar állampolgárok számára fenntartott, állandó státusú európai uniós köztisztviselői állásra lehet pályázni az Európai Unió internetes honlapján található űrlapokon, amelyeket tegnap tettek közzé. Kezdő tisztviselői, jogász, nyelvész és titkársági asszisztens kategóriában június 24-ig lehet pályázni az EU valamennyi intézményében, a 2004-től 2010-ig terjedő időszakra. A magyarok számára fenntartott álláshelyekre az írásbeli, majd szóbeli versenyvizsgák Budapesten és egy vidéki városban, valamint Brüsszelben zajlanak idén ősszel, angol, német vagy francia nyelven. A közép- és felsővezetői állások pályázatait várhatóan ősszel teszik közzé az EU honlapján. Ezeken a pályázatokon nincsenek országkvóták, így a pályázók felkészültségétől függ, hány magyar kerülhet magasabb pozíciókba az EU különböző intézményeiben. Csak olyan magánosítással értek egyet, melynek eredményeképpen a szolgáltatásért nem kell fizetni - jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a NAPI Gazdaság és a CEBC által rendezett mai konferencián. A kormányfő hozzátette: mumusnak tekintik a magánszektor megjelenését, de korábban a könyvkereskedelemben is ettől féltek, ráadásul ma is a magánszektorban zajlik az egészségügyi szolgáltatások 10 százaléka. A háziorvosok 96 százaléka magánvállalkozó, a patikák teljes egészében magánkézben vannak - mondta Medgyessy. A potenciálisan tízmillió magyart érintő egészségügyi reform hosszú távú ügy, nem egyetlen politikai ciklus kérdése. A kormány tervei szerint a 10 év múlva születő csememők várható élettartama 3 évvel lesz hosszabb, mint ma. A reform negyedik évének végére az egészségügyi kiadások terén az uniós átlag kétharmadáig lehet eljutni, ám a felhasználás hatékonysága természetesen már más kérdés. Tíz év alatt 1500 milliárd forintot kell bevinni az egészségügybe - fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette, hogy nem lehet reformot csinálni az egészségügyi társadalommal szemben. Az orvostársadalom beleszólási igénye jogos, és be is lehet építeni a rendszerbe. A magyar egészségügyben dolgozók előnybe kerülhetnek a privatizáció során: kedvezményesen juthatnak majd forrásokhoz, azonos ajánlatok esetén pedig övék lesz az előnyösebb pozíció - jelentette ki Medgyessy Péter. Az egészségügyi technológia robbanásszerű fejlődésen megy keresztűl, amely rendkívül drága gépek beszerzésének elvárását jelenti. A költségvetés a jelenlegi intézményrendszer keretében ugyanakkor nem képes az elvárásnak megfelelő berendezések beszerzésére - mondta a konferencián László Csaba, pénzügyminiszter. Kérdésre válaszolva László kijelentette: szomorúsággal tölti el, hogy minden évben túllépik a gyógyszerkassza keretét. Annak valamilyen oka lehet, hogy évek óta mindig az előirányzat fölött alakulnak a kassza kiadásai - vélekedett a pénzügyminiszter, aki szerint nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor rendkívüli mértékben, ésszerűtlenül nő a támogatás összege. A forintfelértékelődésből származó bevételeket például a gyógyszergyártók az utolsó fillérig zsebre tették, a költségvetés terhei mégis nőnek a gyártók elvárásainak is betudhatóan. (László Csaba vélhetőleg a külföldi gyógyszergyártókra gondolt, hiszen a hazaiaknak az exportpiacokon épp elég gondot okozott a forinterősödés.) Továbbra is az RTL Klub vezet a tévécsatornák nézettségi versenyében, mind a teljes lakosság, mind a 18-49 évesek körében - derül ki a május 12-18. közötti hét nézettségi adataiból - , bár a Big Brothert hátrébb szorító tv2 javított helyzetén. A teljes napot tekintve a négy évesnél idősebbek között 30,7 százalékos átlagos közönségarányával az RTL Klub előnye csekély a tv2-vel szemben, amely 28,3 százalékot ért el, míg az m1 15,9-et - emelte ki az index.hu. A hirdetők szempontjából legfontosabb csoportban, a 18-49 évesek körében erősebben vezet az RTL: 35,5 százalékkal áll az élen, utána jön 30,6-tal a tv2, majd 11 százalékkal az m1. Főműsoridőben a teljes lakosság körében az RTL Klub közönségaránya 37 százalék, a tv2-é 25,9, az m1-é 18,1 százalék. A 18-49 évesek között egyértelmű az RTL-fölény: 42,6 százalékuk az övé, a tv2-t 28,9, az m1-et 11,8 százalék választotta a hirdetők kedvencei közül az üzleti szempontból legfontosabb órákban. A Szenes Iván-féle "Nem csak a húszéveseké a világ" című nosztalgiahullám 1 183 000-es nézettségével továbbra is az MTV legnépszerűbb műsora, veri a Big Brothert és az Activityt és közelít a Való Világ nézettségéhez. A szólás szabadságával 619 000-es nézettséget ért el - az RTL vasárnap esti filmjét 1 529 ezren, a tv2 Naplóját 1 301 ezren nézték - , a 18-49 éveseket pedig végképp nem vonzza (közülük 67 ezren választották Friderikusz Sándor műsorát). A Big Brother éjszakára tolásával a Való Világ egyeduralkodóvá vált a kora esti műsoridőben, átlag 1 396 000 nézőt vonzott, amivel általában verte a többieket. Szombat este azonban a tv2-n sugárzott Dalnokok Ligája 1 083 000 nézőjével megelőzte a konkurencia valóságshow-ját, különösen a 18-49 évesek körében. Az MTV Selmeczi showja csaknem ugyanannyi nézőt vonzott, mint a Dalnokok Ligája, de főképp az idősebbek közül. Az RTL Klub Heti Hetesét 1 338 000 nézték. Ma se tudott megegyezni a Magyar Televízió kuratóriumi elnöksége az MTV elnökjelöltjének személyéről, a döntést keddre halasztották Az elnökválasztás során először a kuratórium pártdelegáltakból álló elnöksége hallgatja meg a pályázókat terveikről (itt jelenleg az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselteti magát). A testületnek kétharmados többséggel kell jelöltet javasolnia a teljes kuratórium számára, ahol az elnökség és a társadalmi szervezetek delegáltjai szavaznak. Az MTV elnöki poszt elnyeréséhez a teljes kuratórium kétharmados támogatása szükséges. A mostani választásra 20 pályázat érkezett, Ragáts Imre mellett jelentkezett Rudi Zoltán, az MTV-hírigazgatója, Ladvánszky György, a médiahatóság MSZP-s delegáltja, Székely Ferenc a Magyar ATV hírigazgatója, a tévé korábbi alelnöke, valamint Friderikusz Sándor, Szenes Andrea és Kósa Somogyi György is.