DÉLI ÖSSZEFOGLALÓ

Mádl Ferenc aláírta az árak megállapításáról szóló törvény módosításáról szóló törvényt - jelentette be a köztársasági elnök hivatala. A jogszabály révén a kormány szükség esetén 9 hónapra befagyaszthatja a gyógyszerárakat. Ez a lehetőség a gyógyszergyártók és a kormány között a múlt szerdán megszületett megállapodás tükrében - és főként annak időtartama alatt - inkább csak elvi jelentőséggel bír. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke a múlt héten közölte: ha a köztársasági elnök kihirdeti a jogszabályt, a gyártók valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A TEBÉSZ szerint a villanytrió-felvásárlási ajánlattal, illetve a kiszorítással kapcsolatban június közepén megjelent E.ON-közlemény szövegének a részvényfelajánlás "kötelező" mivoltára vonatkozó kitétele megtévesztő, s a szóban forgó dokumentumot "különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntett előkészületének" tartja. Letartóztatták Jean-Marie Messier-t a francia telekommunikációs társaság, a Vivendi Universal volt elnök-vezérigazgatóját. A lépés azzal az eljárással függ össze, amelyben azt vizsgálják, manipulálták-e a részvényárfolyamokat Messier idejében. Máris bekövetkezhet az, amire már a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Pénzügyminisztérium is ráirányította a figyelmet. Az egyre nagyobb teret hódító devizahitelek közül most a svájci frank alapút veszélyezteti a drágulás. A frank árfolyama az április eleji, 160 forint alatti mélypont óta már eddig is szépen emelkedett, amire a svájci jegybank múlt csütörtöki 35 bázispontos kamatemelése tett rá még egy lapáttal: jelenleg a deviza egysége már 170 forint közelében jár. Mindez azt jelenti, hogy a frank erősödése drágítja a jövőbeni és az átárazás miatt a korábban felvett hiteleket, de ha az Európai Központi Bank végre rászánja magát a kamatemelésre, hasonló fejlemények várhatók az utóbbi napokban meglóduló euró háza táján is. Az MNB monetáris tanácsa két hete kiadott állásfoglalása szerint a hiteltermékeknél a forint és a deviza alapú konstrukciók között fennálló kamatkülönbözet miatt a deviza alapúak további térnyerése prognosztizálható, ami növeli a kockázatokat. A jelenlegi hiteltermékeknél az árfolyam- és kamatkockázatot teljes egészében az ügyfél viseli. A deviza alapú hitelek törlesztőrészletei elsősorban a rövid átárazódási periódus, másrészt a fellépő árfolyamkockázat azonnali hitelfelvevőre történő áthárítása miatt a forinthitelekénél nagyobb mértékben és gyakrabban változhatnak. A 15-20 éves futamidejű deviza hitelek esetében különösen nagy kockázatot jelent, ha az adósok nem rendelkeznek devizabevétellel, és nem kellően számolnak a számukra esetleg hátrányos árfolyam- és kamatváltozások lehetőségével. A monetáris tanács nem csak a hitelfelvevőket félti: a testület szerint a fentiek alapján ugyanis a devizaalapú lakáshitelek térnyerése jelentős addicionális kockázattal járhat a bankrendszer számára. A jegybank lakásfinanszírozási tanulmányának egyik számítása szerint, ha a devizahitelek kamata 1,5 százalékponttal emelkedik, akkor az egy 20 éves futamidejű hitelnél 12,2 százalékkal dobja meg a havi törlesztőrészletet. Az MNB tanulmánya kiemeli azt is, hogy Magyarország eurózónához való csatlakozását követően a rögzített euró-forint átváltási árfolyam miatt a tőketartozás és a törlesztő részlet megnövekedése véglegessé válik a hátralévő futamidőre. A General Electric (GE) egyetlen globális márkanév, a GE Money alá akarja vonni összes kereskedelmi bankját. Az átmárkázás a GE agresszív bankpiaci terjeszkedését készíti elő. A Magyarországon a Budapest Bank tulajdonosaként is jelen levő GE Capital globális márkaként olyan bankcsoportokkal kívánja felvenni a versenyt, mint a Citigroup vagy a HSBC. Az áttörést a márkanévváltáson túl a versenytársakénál alacsonyabb kamatozású és egyszerűbben igényelhető hitelekkel kívánják elérni. Németországban és Ausztráliában már megkezdték az átmárkázást, ősszel 15 európai és ázsiai országban folytatják, az USA-ban pedig jövőre kezdődik a bankok névcseréje.