A ma piacnyitás után 266 felett jegyezték az eurót, a kurzus délelőtt már megközelítette az első szintnek tartott 268 forintot, majd 265,85 forintig visszaesett, amit újabb hegymenet követett 266,67 forintig kúszott a közös valuta árfolyama. Majd ismét erősödött a magyar fizetőeszköz, délután fél négy körül már 265,30 forintnál járt az eurókurzus. A piac tehát erősen volatilis, alapvetően a Fed nyíltpiaci bizottsága kamatdöntésére és a kapcsolódó kommentre vár. Emellett egy német makroadat is befolyásolta a mai piaci eseményeket. Mint Misik sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség szakembere elmondta: a müncheni Ifo intézet üzleti bizalmi indexe a februári kiigazított 103,4 pontról márciusban 15 éves csúcsra 105,4 pontra emelkedett. Ez pedig az euró erősödését eredményezte. A Fed-döntésre visszatérve: ha bejön az egyébként már beárazott 25 bázispontos emelés, s emellett a komment agresszív szigorítási politikára enged következtetni, úgy 270 forint fölé is kúszhat az euró kurzusa. Ha viszont a kommentből a kamatemelési ciklus végére lehet majd következtetni, akkor dollárgyengülés mehet végbe a piacokon, s ennek nyomán esetleg erősödhet a forint. Londoni elemzők szerint a térségi adósságot vásárló befektetők már nem elsősorban a hozamelőnyt, hanem az egyes piacok alapmutatóit nézik, és ez Magyarország és Izland mellett olyan országokban is az árfolyam gyengülését hozhatja magával, mint Dél-Afrika, Törökország, Új-Zéland és Ausztrália. A BNP Paribas elemzése szerint a következő hónapokban várhatóan fennmarad a magyar forint és az izlandi korona euróárfolyamainak szoros együtt mozgása az egyaránt jelentős külső fizetési egyensúlyhiány miatt - jelentette az MTI. A BNP Paribas szerint mindkét valuta továbbra is sebezhető a szűkülő globális likviditási környezet miatt. A hétfői Financial Times megemlíti, hogy Új-Zélandon 8,9, Izlandon 15,5 százalékos a GDP-arányos folyómérleghiány. Magyarországon ez az arány a nemzeti össztermék hét-nyolc százaléka közé becsülhető.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!