Az OTP tőkemegfelelése európai viszonylatban is magas - emelte ki Urbán László, vezérigazgató-helyettes a társaság gyorsjelentését ismertető tájékoztatón. A 600 millió eurós Garancia-bevételnek köszönhetően a tőkemegfelelési mutató szeptember végén 15,7 százalék volt az egy évvel korábbi 13,4 százalék után, a TIER I. mutató pedig 8,3 százalékról 11,5-re emelkedett.


A bank szavatoló tőkéje a tavalyi 849 milliárdról 1100 milliárd forintra nőtt.


Urbán vázolta a likviditási helyzet várható változását is. A bank likvid eszközeinek és forrásainak egyenlege 774 millió euró, az MNB-nél repoképes állampapírok további 704 millió eurót, a jelzáloglevelek pedig - amelyek jelenleg még nem repoképesek, de azzá válhatnak, amint a jegybank igazodik az európai gyakorlathoz - 1423 millió eurót jelentenek. Ez összesen 2910 millió euró, miközben a jövő szeptember végéig lejáró bankközi piaci kötelezettség 1346 millió eurót tesz ki. A nettó likviditási többlet így 1564 millió euró, vagyis - jelenlegi árfolyamon - több mint 400 milliárd forint.

Mindez azt feltételezi, hogy a nettó hitelállomány növekedése nem haladja meg a nettó betétállomány növekedését, vagyis az OTP célja, hogy visszafogja a hitelezést.


Arra a kérdésre, hogy ez a törekvés, valamint a betétekért folyó verseny nem okozza-e a kamatmarzs szűkülését, Urbán nemmel felelt. Válaszát azzal indokolta, hogy általában megdrágultak a források, az ügyfeleknek pedig alkalmazkodniuk kell a realitásokhoz, vagyis a magasabb költségeket áthárítják a hitelfelvevőkre.


A rossz hitelek aránya a tavalyi 4,4 százalékról 4,5 százalékra nőtt. Az OTP azzal számol, hogy amennyiben a rossz hitelek aránya Magyarországon és Oroszországban a másfélszeresére, Ukrajnában pedig a kétszeresére is nő, az csupán 40 milliárd forinttal növeli a céltartalékképzést az idei 80 milliárdhoz képest.


A magyarországra vonatkozó másfélszeres növekedés lényegében a legrosszabb forgatókönyvet jelenti, hiszen 2006-ban, amikor a mostaninak megfelelő szintre gyengült a forint, az nem okozott értékelhető változást a lakossági hitelek minőségében, a 2007 eleji adóváltozások pedig nagyjából olyan mértékben sújtották nettó jövedelemhelyzet szempontjából a magyar lakosságot, mint a hazai deviza jelenlegi süllyedése.


Ukrajnában, ha nem lenne IMF-mentőcsomag, sokkal nagyobb lenne a veszély - ismerte el a bankvezetés hozzátéve, hogy az ukrán leány teljes hitelállománya 700 milliárd forintnak felel meg, a hitelportfóliója pedig lényegesen jobb minőségű az ottani országos átlagnál.


Mindent összevetve idén 220 milliárdos éves rendes eredményt vár az OTP menedzsmentje, amihez hozzáadódik a 128 milliárdos Garancia-tétel.

Bár a jövő évi eredményterveket csak februárban teszik közzé, Urbán szavaiból az derült ki, hogy a rossz hitelek arányának már említett növekedése is csupán a negyedét vinné el a várható profitnak.


Az OTP vezetősége összességében úgy véli, hogy a bank tőkemegfelelési és jövedelmi helyzete alkalmassá teszi a céget arra, hogy túlélje a válságot.

Az OTP Banknak nem azért van szüksége az állami mentőcsomagra, hogy túlélje a krízist, hanem arra, hogy aktívabban tudja kivenni a részét a recesszió magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatásainak elhárításában - hangsúlyozta Urbán. A vezérigazgató-helyettes elmondta: a csomag az angolszász példát követi, ahol tönkrement bankokat kellett megmenteni, így ott a menedzsment által elkövetett hibákra tekintettel jogos, hogy az állam beleszólást igényeljen a vezetésbe.

Idehaza viszont sokkal inkább az osztrák és a szlovén példát kellene követni, ahol az állam azért nyújt hitelt az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került bankoknak, hogy ne szenvedjenek versenyhátrányt az állami segítséget igénybe vevő külföldi konkurensekkel szemben. Mindez röviden azt jelenti, hogy az OTP hitel formájában látná szívesen az állami segítséget. Miután a bank likviditási helyzete jó, a bank abban a formában, ahogyan a parlament elé került a bankmentő csomag, nem tudja jó szívvel elfogadásra ajánlani a részvényeseknek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!