Egyre trükkösebbek a magyar háziasszonyok

A 2008. végi kisbefektetői roham után tavaly megfordult a trend és újra emelkedett a külföldiek részesedése a magyar részvénypiacon. Szakértőket arról kérdeztünk, a piacon maradtak-e a tőzsdén két évvel ezelőtt frissen megjelent tömegek.
Molnár Gergely, 2011. február 15. kedd, 16:47
Fotó:

A keddi Napi Gazdaság cikke

Jelentős tömegeket vonzott a tőzsdére 2008 őszén az egyre olcsóbbá váló OTP, általában az újdonsült tőzsdei befektetők 2008 októbere és decembere között meg is tették tétjeiket még 3000 forint körüli OTP-árfolyamnál. Azután 2009 márciusában voltak nagy elvérzések, de aki 3000 környékén beszállt, azok közül szinte mindenki kiülte az 1300 forintos árfolyamot és megvárta a fordulatot - emlékezett vissza Varjú Péter, az Erste üzletkötője. A további esés viszont elbizonytalanította ezeket a szereplőket és az igazán olcsó papírokból (1500 körül) már nem vásároltak.

Emellett voltak lemaradók, a már korábban is kereskedő ügyfelek, akik a tőzsdét jellemzően még 1998-ban hagyták el: ők az alsóbb régióban is vettek, amikor a bankpapír elindult 1232 forintról felfelé. A bátrabbak tőkeáttétellel is mertek nyitni, ám ez a kör 3000-4000 körül kiszállt.

A háromezren vásárlók 90 százaléka a 7000-7400-as árak láttán 2010 tavaszán adta el a papírokat - mondta Varjú. Az ezt követő nagy kirázás után (7400-től 4800-ig) nem alakult ki trend, és nem tudtak bekapcsolódni a novembertől mostanáig tartó nagy felfutásba sem. Ebbe belejátszott a januári eséstől való félelem, emiatt kevesen mertek belevenni. Eközben a külföldiek zsákoltak, volt olyan szereplő, amely januárban egymaga 15 milliárd forint értékben vásárolt OTP-részvényt.

A kiszállók azonban nem mentek el, sokkal okosabban kezdtek el újra befektetni. A tavaly nyári hirtelen esés figyelmeztette ezeket a szereplőket és azóta sokkal jobban kikérik az üzletkötők véleményét. A megkeresett pénzre elkezdtek vigyázni, mivel látták, hogy sokat lehetett keresni, de látták a kockázatot is.

A pénzügyi kultúra fejlődése nagyon sokat köszönhet ennek a mozgásnak. Ezek a befektetők még a piacon vannak, lehet, hogy a nagy nyereségből ugyan vettek ki, de sokan maradtak. Ráadásul egyre szofisztikáltabban fektetnek be, nemcsak magyar részvényben gondolkodnak, hanem arannyal, olajjal kereskednek, amerikai részvényeket vesznek vagy éppen a német bankszektor, autóipar részvényeit - szögezte le Varjú.

A 2008 őszén megjelentek nagyobb részének maradása az Erste üzletkötője szerint részben annak tudható be, hogy nincs alternatíva, az ingatlanpiacon sincsenek lehetőségek, nem úgy, mint 1998-ban. Ha az ingatlanpiac felfut, akkor lesz majd tőkekivonás, de a következő két év nem erről fog szólni - vélekedett.

Ami annak idején tőzsdére vonzotta ezeket a kisbefektetőket, a rendkívüli olcsóság, elmúlt, azok pedig, akik itt ragadtak, megtapasztalták, hogy nem olyan könnyű világ a tőzsde, mint amilyennek elsőre látszott - fogalmazott Nyári Zsolt, a KBC üzletkötője. Sokakban az a várakozás alakult ki, ami annak idején az általános kommunikáció is volt, hogy OTP-t csak venni kell, és minden jó lesz. Ez akkor igaz volt, azóta viszont nem ilyen egyirányú utca a tőzsde.

A "Mari nénik" három csoportja

A KBC üzletkötője szerint az - akkori szóhasználattal élve "Mari nénik"-nek nevezett - tőzsdén újoncnak számító befektetők három csoportra oszthatók. Egy részük eladta a részvényeit és nyert, majd távozott is a piacról. Aki tovább próbálkozott, és tőkeáttét nélkül tette mindezt, az "nyugodt periódusban van", aki tőkeáttételezett, az viszont jellemzően elbukta a pénzét. A forgalom alakulására azonban nem ez a befektetői réteg a jó indikátor, mivel ők jellemzően hosszú távú befektetők, nem ők adják a forgalmat.

Nincs egzakt kimutatásunk, a tapasztalataink alapján azonban azt mondhatjuk, hogy 2500-3000 forint volt az az ársáv, ami jelentősebb befektetői tömeget hozott vissza a BÉT piacára - mondta Sőre Balázs, a Buda-Cash határidős üzletkötője. Az azóta eltelt időszak piaci mozgásait nem mindenki használta ki.

Sokan csupán a válság kínálta egyszeri alkalomnak tekintették a részvénybefektetést, és amint 4-5000 forintra emelkedett az OTP árfolyama, kiszálltak és a realizált profittal gazdagabban elhagyták a piacot. A brókercég tapasztalatai szerint a többség azonban legalább még egy kört megtett az OTP-papírban, és az első szerényebb profitkivét (4-5000 forint) után egy szinttel feljebb ismét vásároltak. Ők valószínűleg hosszabb távon a piacon maradnak, ráadásul a tbsz-konstrukciót (tartós befektetési számlát) is figyelembe véve, legalább 3 éven át biztosan építhetik portfóliójukat.

Málits Gergely, az Equilor üzletkötője is úgy emlékszik, 2008 őszén 3-4000 forint körül nagyon sok új szereplő jött, majd ezer forint nyereséggel kiszállt. Amikor újra esni kezdett az OTP, megint vettek, majd jött a csalódást keltő 1300 forintos árfolyam, ahol volt, aki megremegett. A többség azonban bizakodik, és tartja a papírokat.

Olyan kisbefektető viszonylag kevés van, aki 7000 fölött eladott volna, viszont most már sokan nyugtalankodnak, akik kiülték, míg a jelenlegi szintre visszajött az árfolyam.

Akadnak viszont örök optimisták is, akik "várják a tízezret". A válság alatti médiafigyelem az üzletkötő szerint arra volt jó, hogy marketinget csinált a tőzsdének: számos olyan ember értesült róla, aki másképp nem került volna kapcsolatba vele.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK