A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

− A lakossági állampapír-állomány növelése érdekében milyen további intézkedéseket tervez az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Államkincstár az eddigieken felül? Mikorra várható, hogy ismét elérje a célzott 10 százalékot a lakossági arány a forintadósság tulajdonosi struktúrájában?

− Eddig sikeresnek mondható a lakosságot állampapír-vásárlásra buzdító tavaszi kampány. A háztartások újra felfedezték az államkötvényeket és a kincstárjegyeket. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány a korábbi 750 milliárd forint körüli szintről indulva márciusban elérte a 801 milliárd forintot. Ezen belül a lakossági értékesítéshez kibocsátott állampapír-állomány növekménye május közepére már elérte a 100 milliárd forintot.

A 800 milliárdnyi lakossági állampapír-állomány a háztartások teljes pénzügyi vagyonának 27 000 milliárdjához viszonyítva azonban még mindig meglehetősen alacsony részesedést jelent. A lakossági bizalom visszaszerzéséhez a marketingkampány mellett vonzó hozamok is kellettek. A 2012 elején piacra dobott inflációkövető PMÁK 9,3 százalékos kamata és az új Féléves Kincstárjegy 7,5 százalékos hozama immár versenyképesnek bizonyult. Ezenkívül új termékeket az adósságkezelő egyelőre nem kíván bevezetni, de a lakossági állomány növelését szolgáló, a vásárlást megkönnyítő eszközök kialakítása még hátravan.

Szeretnénk elérni azt a szintet, amit 2004-ben egyszer már sikerült a lakosság államadósságon belüli részesedésében, de nem gondoljuk, hogy ezt rövid távon el lehet érni. Ez egy hosszú, szívós munka eredménye lehet. Az államadósságon belül 10 százalék körüli szinten vannak lakossági állampapírokból az írek, a portugálok és az angolok. Van tehát ennek máshol is hagyománya. Az adósságkezelők stabil befektetői kört tudnak így megszerezni. Például az írek nemzetközi hitelcsomagra szorultak, továbbra is 10 százalékon van azonban a lakosság részaránya az államadósságon belül. A legvadabb időszakban is, amikor nagybefektetők nem vettek, az írek megújították a lejáró állampapírjaikat. Ez azt mutatja, hogy a lakosság sokkal ragaszkodóbb, sokkal stabilabb, és a nemzetközi hírek kevésbé befolyásolják őket, amikor a befektetési döntést meghozzák.

− Milyen kockázatokat látnak a külföldi tulajdonú forintkötvény-állomány növekedésében?

− A forintállampapírok kereslete töretlenül emelkedik a nem rezidens befektetőknél, és a jelenleg mintegy 4300 milliárd forintos külföldi tulajdonú állomány történelmi rekordszinten tartózkodik. A 2008. őszi állampapír-piaci események − amikor a külföldi befektetők néhány hónap alatt mintegy 900 milliárd forint állampapírt adtak el, ami súlyosan érintette a kötvénypiacot − világosan mutatták a nagy külföldi részesedés potenciális kockázatait. Ilyen kockázat természetesen jelenleg is lehet, ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a forintállampapírok külföldi befektetői mások, mint 2008-ban voltak. 2010 végétől kezdve, amikor megindult a külföldi állomány gyors növekedése, Magyarország minősítése minden hitelminősítőnél a befektetésre legalacsonyabb javasolt szinten volt − negatív kilátással. Azaz a külföldi befektetők a magyar állampapírokat a kockázatokat kellően ismerve vásárolták meg, így jelenleg olyan befektetőknél vannak a forintállampapírok, akik azokat a jelenlegi körülmények között kívánták és kívánják tartani.

− Hosszú távú adósságstratégia: kiváltható-e a devizaadósság forintkibocsátással anélkül, hogy ennek költsége megugrana? Hosszú távon milyen lépéseket terveznek az adósságszerkezeten belül a deviza arányának visszaszorítására?

− A deviza- és forintadósság aránya önmagában nem ad választ az adósságstratégia központi problémájára. Az igazi kérdés ugyanis a hazai és külföldi befektetők szerepe. Négy évvel ezelőtt nemcsak a devizaadósság-arány, hanem a külföldi tulajdoni hányad is nagymértékben megnövekedett az államadósságon belül, így a jövőbeni cél természetesen ezen mutatók javítása. Jelenleg − a lakossági értékesítés növelése ellenére is − korlátozott a hazai befektetők szerepvállalása az államadósság finanszírozásában, így a forintállampapírokat is jelentős részben külföldiek veszik. A devizaadósságot forintadóssággal pedig akkor lehetne érdemben kiváltani, ha jelentős belföldi kereslet mutatkozna a hazai állampapírokra, ami több ok miatt jelenleg nem igazán jellemző. Így bár a magyar jövedelemtulajdonosok megtakarítása emelkedik, még várni kell arra, hogy ez növelje a magyar állampapírok hazai keresletét.

A devizakibocsátásokat ezenkívül más tényezők is befolyásolják, így például a Magyar Nemzeti Bank devizatartalék-igénye. Ez várhatóan még egy ideig szükségessé teszi a lejáró devizaadósság devizában történő megújítását. Mindamellett az adósságkezelési stratégia már jelenleg is a devizaadósság-arány fokozatos csökkentésén dolgozik. Ahogy a 2000-s évek fordulóján történt, a devizaadósság aránya csökkenthető, ha a lejáró devizaadósságot devizából, a forintot forintból finanszírozzuk, miközben a hiány finanszírozása új forintadóssággal történik. Az adósságkezelő ezen cél figyelembevételével alakította ki a 2011-es és 2012-es finanszírozást. Emellett a devizaadósság csökkenését okozhatja a forint fokozatos erősödése is. E két tényező együtt a jelenleg kétségtelenül magas devizaadósság-arány jelentős csökkenését eredményezheti.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!