Kifelé tart a tőke az országból? (részletes)

A forint sávszélének teszteléséről szóló múlt heti jóslatok olyannyira nem váltak be, hogy mára valószínűbb lett a 249 forintos eurókurzus; az árfolyam szerdán a megszokottnál jóval erősebb forgalom mellett 245,05–247,50 forint között mozgott a bankközin. A sávtámadási forgatókönyveket korábban is elvető Kolba Miklós, az ING kereskedője a NAPI Online-nak arról számolt be, hogy az eurót főként hazai bankok vették, részben vélhetően vállalati megbízásra. Az ING Bank üzletkötője úgy véli, a sávjátékosok stop-loss-ügyletei mellett a zloty esése is a forintot gyengítette. Ha a lengyel fizetőeszköz nem tud visszaerősödni – a korábbi időszak 3,9 zloty/eurós árfolyamával szemben ma 4,10-en is állt a jegyzés –, akkor tovább süllyedhet a forint, ám az eurókurzus teteje így is csak a 248-as szint lehet. A régióban megindult profitrealizációk, illetve a spekulánsok pozícióváltása miatt általában gyengülni kezdtek a régió valutái. Mindenképpen régiós mozgások állnak a forint elerőtlenedése mögött – vélekednek elemzők és kereskedők, gyakorlatilag egyöntetűen. Kétségtelen, hogy portfóliókitettség leépítésének vagyunk tanúi, ám komoly átrendeződést még korai emlegetni – mondta a NAPI Gazdaságnak Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője. Hasonlóan vélekednek a CIB Bank szakértői is, hozzátéve, hogy a profitrealizálásnak csak az elején tartunk, az elmúlt 2-3 hónapban ugyanis óriási mennyiségű tőke érkezett a régióba. További lendületes gyengülés nem várható, de szó sincs arról, hogy megállna a profitkivétel, mivel az amerikai hozamok esetleges emelkedésére spekulál a piac. A kamatvárakozások megítélése kissé árnyaltabbá vált, egy szakértő szerint „ennyiből nagy okosságokat nem lehet mondani, árgus szemekkel kell figyelni az euró/dollárt, s azt, hogy a mozgásokra miként reagál a piac”. Jobbágy szerint az eddig beárazott kamatvágások – „12 hónapra 200, év végére 175 bázispont” vastagon túlzóak voltak; a piac minden bizonnyal visszavesz, ám arról nincs szó, hogy az árfolyam már elkezdene az infláció ellen dolgozni, azaz nyugodtan lehet vágni. Szerinte idén nem megy 7 százalék alá a kamat, és év végére 7,5 százalék felett lesz. Más szakértők is hasonló állásponton vannak: „az 50 bázispont kódolt”. Az új tagokkal kibővítve ülésezett tegnap a Monetáris Tanács, de az eredeti menetrendnek megfelelően az alapkamatról nem esett szó, a kamatdöntő összejövetel március 29-én lesz. A Monetáris Tanács 2005. március 16-i ülésén áttekintette a pénz- és tőkepiaci folyamatokat, megvitatta a monetáris programot és a stabilitási jelentés elemzési kereteit, továbbá a gyorsjelentések alapján tájékozódott a hitelintézetek 2004. évi tevékenységéről - áll a közleményben. Az ülésen első alkalommal vettek részt a testület 2005. március 1-jei hatállyal hatévi időtartamra kinevezett tagjai: Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit. A közép-európai valutaeladások hulláma a szlovák és a cseh korona árfolyamát is lejjebb vitte. A szerda reggeli piacnyitást követően a szlovák korona 37,98 korona/euróról 38,70 korona/euróra esett. Ezzel visszaállt a január eleji állapot, amit a szlovák nemzeti bank korábban egy sor intervencióval sem tudott elérni. A délutáni záráskor végül 38,450/500 korona/euró szinten stabilizálódott az árfolyam. A cseh korona szerdán reggel 0,30 fillért (halér) gyengült az euróhoz viszonyítva, az elmúlt héthez képest viszont együttesen már 0,70 koronát esett. Radim Krejcí, a Patria Finance elemzője szerint az árfolyam gyengülésének nincs gazdasági alapja, inkább arról van szó, hogy a londoni bankok nagyban kezdtek megválni a közép-európai fizetőeszközöktől. A lengyel zloty, amelynek az euróhoz viszonyított árfolyama a múlt héten még 3,9 volt, tegnap a zárásig 4,09-re gyengült. A Parkiet, a lengyel tőzsde lapjának szakértője egyértelműen a nyugati befektetők nagyarányú eladásainak és az előző napi, igen alacsony inflációs adatnak tulajdonítja a fejleményeket és bizonyosnak tekint egy jelentős kamatcsökkentést, még márciusban.