Magyarország kihúzhatja magát, új mumust talált a piac

Ismét hullámzott a forint a múlt héten, jó hír ugyanakkor, hogy az árcentrum 280 körül volt. Az állampapír-aukciók ismét sikert hoztak. Nemzetközi összehasonlításban is megálljuk a helyünket, hazánkat immár több eurózónabeli országnál kevésbé kockázatos terepnek tartják.
Ádám Zsigmond, 2010. szeptember 27. hétfő, 12:15
Fotó:

Egyértelműen a nemzetközi hangulat befolyásolja a forint helyzetét. Az árfolyam az euróval együtt mozog, amikor az euró erősödik a dollárhoz és a svájci frankhoz képest, a forint erősödik az euróhoz képest (és természetesen fordítva). Ebből az is következik, hogy a nemzetközi befektetői klíma változására a forint erősebben reagál (ugyanez igaz persze a régió más devizáira is), azaz euróerősödéskor "duplán" járunk jól, gyengüléskor pedig rosszul.

Hangulatváltásokban nem volt hiány a világban a múlt héten, a befektetők hol az euróban bíztak, hol a dollárban, így gyakran és esetenként hirtelen változott a szélirány. Ennek megfelelően a forint árfolyama hevesen ingadozott. A tendencia alapvetően az euró erősödése volt a dollárhoz képest, s ennek megfelelően a forint erősödő trendet követett az európai közös devizához képest. Ennek következtében hosszú idő után ismét 280 alá került az euró jegyzése, de helyesebb talán azt mondani, hogy 280 forint körül mozgott.

Ami a nemzetközi hangulatot, azaz az idegesség okait illeti, a görögökre úgy tűnik, ráunt már a piac, így új "mumus-országot" talált. Mostanában Írország került fókuszba, a találgatások most akörül folytak, lesz-e, kell-e az íreknek mentő csomag. Persze ez nem jelenti azt, hogy a görögök helyét az írek vették volna át a riogatásban, a görög állampapírhozamok most is messze magasabbak az írnél, pusztán arról van szó, hogy az ír helyzet még újdonságnak számít, a görögök instabilitásához pedig már hozzászokott a piac. Jól mutatja ezt a kockázati (cds) felárak mozgása is. Bár a görög cds-felár csaknem kétszerese az írnek, az előbbi csökkent, az utóbbi pedig nőtt - a hírekben pedig a dinamikára helyeződik a hangsúly, azaz a mozgás mértékére és irányára, nem pedig az adott eszköz árfolyamszintjére.

Ami a cds-felárak kapcsán Magyarországot illeti, hazánk most kihúzhatja magát, hiszen immár több eurózóna-tagország van, amelyet a piac hazánknál egyértelműen kockázatosabbnak vél. (Az említett két államon kívül Portugália is ezek közé tartozik.)

Így nem csodálkozhatunk azon, hogy nálunk az állampapírpiacon jelenleg pozitív folyamatok látszanak, az aukciók sikeresek voltak, a hozamok csökkentek. Ki gondolta volna pár éve, hogy euróból forintba nemcsak a "magasabb hozam reményében nagyobb kockázatvállalás" elve alapján vándorolhat a tőke, de biztonsági szempontokból is. Márpedig ha mondjuk valaki most (euróban denominált) görög vagy ír állampapírjait (forintban denominált) magyarra cseréli le, tulajdonképpen nagyobb biztonság reményében alacsonyabb hozammal éri be, bármily meglepő is a dolog. (A hozamon ugyan javíthat a forint erősödése, erre viszont aligha lehet mérget venni.)

Nem lehet persze tudni, hogy a magyar állampapírok vásárlói milyen más eszközből hozzák tőkéjüket, mindenesetre tény, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján szokatlanul nagy, 200 milliárdot meghaladó mennyiségre tettek ajánlatot. (Meg is emelte a mennyiséget a kibocsátó 30 százalékkal.) Az 5,43 százalékos átlaghozam javulást jelent az egy héttel korábbihoz képest, azonban még mindig jóval a jegybanki alapkamat felett van.

Hasonlóan sikert hoztak az államkötvény-aukciók is. Igaz, csak az ötéves sorozatból emelte a volument a kibocsátó, de mindhárom lejárat iránt komoly túlkereslet mutatkozott. A hároméves sorozatból délután az úgynevezett nem kompetitív értékesítésen (ezen az aukción kialakult átlaghozam mellett értékesíti a papírt a kibocsátó) további mennyiség kelt el. Három-, öt- és tízéves papírok szerepeltek az aukción, az átlaghozamok 6,78, 6,82 és 6,93 százalékon alakultak ki. A számokból kiolvasható, hogy hosszabb lejárathoz továbbra is magasabb hozam tartozik ugyan, azonban a különbség nem túlzottan nagy.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK