A hét elején még úgy látszott, az euró forintban kifejezett árfolyama sziklaszilárdan a 270-es szint közelében tartózkodik. Úgy tűnt, jót tehet a forintnak a Fitch bejelentése is, amellyel megerősítette Magyarország besorolását.

Az árfolyamot azonban továbbra is elsősorban a nemzetközi környezet határozza meg, így a lépés hatására gyakorlatilag nem történt semmi, míg a hét második felében számottevő forintgyengülésnek lehettünk tanúi.

Ekkor ugyanis a Fitch a görög államadósságot leminősítette, s ez sokkal jobban hatott (negatív irányba) a forintárfolyamra. A forint erre - meg még néhány más kedvezőtlen nemzetközi hírre - jócskán elbizonytalanodott, az árfolyam 276-ig szaladt, igaz, csütörtök estére 272-ig korrigált. Szokatlanul heves mozgások voltak tehát a piacon.

Az állampapírpiacon a rövid futamidőknél továbbra is a pozitív tendenciák uralkodtak, a hosszabbaknál kevésbé. A diszkontkincstárjegyek hozamszintje persze elsősorban a jegybanki alapkamat mértékétől és a közeljövő kamatszintjével kapcsolatos várakozásoktól függ. Ezen a terepen pedig most könnyű jól szerepelni.

Elsősorban azért, mert hónapok óta ütemesen csökkenti a kamatot a jegybank, novemberben is bekövetkezett a papírforma szerinti fél százalékpontos csökkentés. A piac már csak pszichés okokból is meglehetősen hajlamos a több hónapig tartó folyamatokat a jövőre is kivetíteni a várakozások szintjén, ami jelen esetben azt jelenti, hogy minden eddiginél erősebb a hit a további kamatcsökkentésekben.

Ennek a kissé leegyszerűsített felfogásnak legfőbb hátulütője, hogy a kamat nem csökkenhet minden határon túl, ezért minél jobban csökkent a múltban (márpedig egy éve ezt teszi), annál szűkebb a mozgástere.

A jelenlegi 6,5 százalékos szinten persze van még tartalék, így valószínűnek látszik, hogy még vágnak rajta, de a havi félszázalékos csökkentési ütem már legfeljebb néhány hónapig tarthat csupán. Igen hamar be kell, hogy következzen tehát a változás, ami két módon történhet. Egyik, hogy mérséklődik a csökkentés üteme (a havi fél százalékpontos gyakorlatról átáll a jegybank a havi negyed százalékpontra). Ebben az esetben - ha semmi nem szól közbe - még kétszer annyi ideig tarthat a kamatcsökkentési folyamat.

A másik lehetőség, hogy marad a havi fél százalék, azonban előbb-utóbb jön a meglepetés, azaz lesz egy hónap, amikor a jegybank nem csökkent. Ekkor a piac megijedhet, hiszen ez jelzés arra nézve, hogy eddig tartott a megszokott kamatcsökkentési pálya, s most valami más várható a jövőben. Ez az esemény egy csapásra átrendezhetné a várakozásokat: egyesek bizonyára a tartást, azaz a kamatszint változatlanságát várják majd, míg mások talán úgy vélnék, csupán egy hónap kimaradt az ütem fékezése gyanánt. Az ez ügyben várhatóan kialakuló véleménykülönbségek pedig megrángathatják az árfolyamokat.

A kamatcsökkentési ütem visszafogása tehát okozhat kisebb sokkot, hiszen maga a csökkentési tendencia (ami a piaci szereplőknek fölöttébb tetszik) ez esetben töretlenül fennmaradna, így a hatás sokkal mérsékeltebbnek ígérkezik. Ráadásul, ha azt mondjuk, hogy még nagyjából másfél százalékpontot lehet csökkenteni, negyed százalékonként lépkedve, ez még fél évig biztosíthatja a kiszámítható kamatcsökkentési sorozatot.

Persze ez a dilemma egyelőre nem aktuális (csak arra próbáltunk rávilágítani, hogy előbb-utóbb nem kerülhető meg). Most még a további havi félszázalékos kamatvágások iránt táplált hit igen erős. Ez meglátszik a diszkontkincstárjegy-aukciók eredményén is. A leginkább kamatérzékeny három hónapos papír aukciós átlaghozama például 5,9 százalék lett, ami igen vérmes reményeket jelez, hiszen ez az érték 0,6 százalékponttal van az alapkamat alatt.

Ami a tendenciát illeti - a mostani hozamszint ugyanis a korábbiaknál alacsonyabb -, az is arra utal, hogy a befektetők egyelőre egyáltalán nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mikor és hogyan ér majd véget a kamatcsökkentési sorozat. A tizenkét hónapos papír 6,04 százalékos aukciós átlaga is hasonló derűlátást tükröz, még akkor is, ha a gyenge vételi érdeklődés miatt a kibocsátó a mennyiség csökkentésére kényszerült. Borúlátásra leginkább az adhat okot, hogy a futamidő növekedésével a hozamok is növekednek, egészen a hozamgörbe végéig.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!