A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az MKB pb-területén úgy érzékelték, hogy a tehetősebbek körében tendencia volt 2008 végén és 2009 elején (a nagy pánikban), hogy a fizikai aranyat, ékszert és ingatlant vették. Több üzletági vezető is hasonló tapasztalatokról számolt be.

Mára a pánik már teljesen lecsengett, de a leggazdagabbak befektetéseinél – a nemzetközi folyamatoknak megfelelően – nem tértek vissza a „békeidők”. Kifejezetten keresett maradt például az arany.

Az aranyat – hangsúlyozták az OTP-nél – diverzifikációs eszközként érdemes vizsgálni. A megugró költségvetési hiányok következtében a jövőben várhatóan fiskális megszorításokra lehet számítani, ami azt sugallja, hogy a kamatszintek továbbra is tartósan alacsonyak maradhatnak. Ha ehhez párosulva a kockázati étvágy is alacsony lesz, akkor a kockázatmentes befektetések maradhatnak fókuszban, és mivel a fix hozamú befektetések kamatozása alacsony, az arany kézenfekvő alternatíva marad.

Amennyiben a világgazdaság mégis stabil növekedési pályára áll, akkor pedig a várhatóan megugró inflációval szemben jelentene jó menekülő utat az arany. A likviditás továbbra is bőséges a piacokon, és a kockázatkerülő magatartás is az arany felé irányítja a befektetőket. A feltörekvő országok aranykereslete továbbra is erős maradhat (elsősorban Kínáé), mivel növelni akarják az arany súlyát a tartalékokon belül, amelyet az IMF eladásai nem tudnak teljes mértékben ellensúlyozni.

Mint kiemelték: számos olyan tőzsdén kereskedett likvid befektetési alap létezik, amelyek a fizikai arany árát követik, ezek közül a legjelentősebbek az OTP Private Banking ügyfelei számára is elérhetők. Az arany iránti érdeklődés valamelyest a Budapest Bank pb-ügyfélkörében is érzékelhető – tudtuk meg Konkoly Miklóstól, az üzletág vezetőjétől. Az arany mint klasszikus kincsképző és vagyonmentő eszköz jelentős terepet nyert a magánvagyonok struktúrájában – állították a CIB-nél.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!