Mindenképpen kedvező változást jelent, ha a kormány támogatni akarja a hosszú távú befektetéseket Magyarországon - mondta Mohai György a Napinak. A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója ugyanakkor azt is elmondta, hogy a részleteket nem ismeri, ezekről a javaslatokról ugyanis nem egyeztettek velük. A módosítások viszont abba az irányba mutatnak, amiért a tőzsde vezetése már négy éve küzd, rendkívül örülnek tehát, hogy - főleg a jelenlegi helyzetben - ilyen lépésre szánta el magát a kormányzat. Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője is azt mondta a Napinak, hogy pozitív lépésről van szó, jóllehet ennek komolyabb tőzsdei hatása nem lesz, a magyarországi befektetők döntő többsége ugyanis egyelőre nem tartja meg befektetéseit öt évig.

A parlament elé beterjesztett adómódosító javaslatok szerint a tartós befektetés fogalmát vezetnék be jövőre. Ha valaki e szerint kötne szerződést, nyereségéből származó jövedelmének adója a jelenlegi 20 százalékról 10, illetve 0 százalékra csökkenhet. A 10 százalékos adókulcs akkor lép életbe, ha a megtakarítás összege eléri a 25 ezer forintot, és legalább 3 évre szóló, befektetési szolgáltatónál vagy hitelintézetnél kínált konstrukció. (Tehát a törvény nemcsak a tőzsdei árfolyamnyereségre adna kedvezményt, hanem a kamatadó hatálya alá eső termékeknél is.)

A 0 százalékos adókulcsot az kaphatná meg, aki ugyanazoknál a szolgáltatóknál 5 éves lekötési konstrukciót választ vagy a hároméves lekötési periódus után meghosszabbítja megtakarításának futamidejét újabb két évvel.
A törvényjavaslat szerint viszont büntetést vonna maga után, ha valaki a 3 éves lekötési időszak vége előtt törné fel a megtakarítását, ebben az esetben ugyanis az eredeti 20 százalékos adó helyett 25 százalékot kellene fizetni. Mindezt azonban úgy oldják meg, hogy a spekulánsokat nem érinti a büntetés, hiszen a normál tőzsdei ügyleteknél továbbra is megmarad a 20 százalékos adó - legalábbis a törvény mostani olvasata szerint.
A javaslat egyébként meghatározza a megtakarítások körét is, amelyekre az új feltételek érvényesek lehetnek. Ezek: bankbetétek, takarékbetétek, illetve ellenőrzött tőkepiaci - tehát tőzsdei - ügyletek lehetnek, amelyek forintban vannak nyilvántartva. Szintén ide tartoznak még azok a forintban elszámolt pénzügyi eszközök, amelyek hozama kamatjövedelemnek minősül (például az állampapír és a befektetési jegy).

Tőzsdei szempontból a csomagban még egy érdekes kedvezmény található. A javaslat ugyanis a tőzsdén kívüli ügyletekre is kiterjesztené azt az eddig csak az ellenőrzött tőzsdei kereskedésnél engedélyezett könnyítést, hogy a nyereséget szembe lehet állítani a veszteséggel. Ráadásul ennek alapja nemcsak részvény, hanem deviza- vagy árupiaci termék is lehet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!