Merre tovább, árfolyamok?

A hatalmas októberi krach után a befektetni vágyókat egy kérdés izgatja igazán: innen most már felfelé mennek a részvényárfolyamok, vagy tovább szánkáznak lefelé?
Lovas-Romváry András, 2008. november 10. hétfő, 08:25
Fotó:

Durvább áresést hozott Budapesten az idei krach, legalábbis arányaiban, mint tette azt az orosz válság. Míg 1998-ban a BUX index a tavaszi csúcstól az őszi mélypontig 58 százalékot esett, addig most a tavaly nyári csúcshoz képest több mint 60 százalékkal volt lejjebb. A fejlett országok részvényeit vásárlók sem érezhették magukat nagyobb biztonságban, hiszen a Dow Jones ipari átlag is tavalyi csúcsához képest 40 százalékkal került lejjebb a pánik tetőpontján. André Kostolany a tőzsdét és a gazdaságot népszerű hasonlatában úgy írja le, mint a kutyáját sétáltató gazdát. A gazdaság a gazdi, aki komótosan halad, meg-megáll, kutyája meg a pórázon hol elébe szalad, hol lemarad. Azt, hogy a részvényárfolyamok hol tartózkodnak, általában két indokkal szokták magyarázni. Az első az adott cégek jövőben várható nyereségtermelő képességével kapcsolatos várakozások. A másik a piacon részvényvásárlásra rendelkezésre álló pénz mennyisége. Az elmúlt másfél évben mindkét tartóoszlop repedezni kezdett, s októberben össze is omlott.

Jó ideje érkeznek az aggasztó jelek

Az amerikai gazdaság növekedésével kapcsolatos kilátások folyamatosan romlottak az elmúlt másfél év folyamán. (Ebben csak átmeneti megtorpanást jelentett a második negyedéves viszonylag kedvező GDP-adat.) Amerikában az eddigi néhány százalékos GDP-növekedés várhatóan néhány százalékos GDP-csökkenésbe vált át, a munkanélküliség erős emelkedésnek indult. A romló gazdasági kilátásokkal párhuzamosan az elemzők egyre lejjebb és lejjebb viszik a vállalatok nyereségességére vonatkozó előrejelzéseiket, s az egyre rosszabb jövőkép párosult a piaci pénzáramlás kedvezőtlen irányával. A jelzálogpiac összeomlása, a banki csődök, az egymásnak nem hitelező pénzintézetek, az Amerikában és a világ többi országában egyre bizalmatlanabb fogyasztók mind-mind a likviditáshiányt erősítik. Nem beszélve a Lehman Brothers szeptemberi csődjéről, amely nyomán gyakorlatilag a bankközi hitelpiac is teljesen kiszáradt, más hasonlattal befagyott.

Ha a tőzsde a gazdaság lázmérője, akkor a hitelek adják a gerincét. Hitel nélkül nemcsak a részvényvásárlásra fordítható pénz mennyisége csökken jelentősen, hanem a gazdasági szereplők, vállalatok mindennapi élete is ellehetetlenül. Nem véletlen, hogy az Amerikában elfogadott 700 milliárdos bankmentő csomagot nagyon várták. A hitelpiaci feszültség jelentősen enyhülni látszik az elmúlt hetekben, a londoni bankközi kamatláb, a LIBOR ma már majdnem a normális szintre ereszkedett.

Hiszti helyett félelem

A pénzpiaci hiszti szerepét mára átvette a recessziótól való félelem. Mindenki úgy érzi például, hogy túl optimisták az amerikai vállalatok nyereségességére vonatkozó előrejelzések, s hogy ezek lefelé fognak módosulni, de teljes a bizonytalanság arra vonatkozóan, mennyivel. Az S&P-500-as index átlagosan várt részvényenkénti nyeresége 85-90 dollár körül van, ami mostani állapotban - 900 körüli indexérték - 10-es P/E (árfolyam/nyereség) hányadost jelent. Ez historikusan nem magas érték, de mi van, ha felükre esnek a nyereségek, s a reális érték csak 500 pontnál lesz?

Akkor most fel vagy le? Az árfolyamok már sokat jöttek lefelé, még ahhoz képest is, hogy Amerika és a világ egy vaskosabb recesszió elébe nézhet. Sokan szeretnek 1929-cel példálózni, a nagy gazdasági válság idején ugyanis átmenetileg 14 százalékukra estek a részvényárfolyamok, az amerikai GDP pedig három év alatt több mint 40 százalékkal zuhant. Még sehol nem vagyunk ehhez képest. Mi ilyenkor a jó stratégia? Talán keresni kellene az olcsó részvényeket, melyeknek nagy valószínűséggel még visszaeső gazdasági környezetben is jó eredményt produkálhatnak, megvenni, s beleülni hosszú évekre. De nem hitelből, hanem arra is felkészülve, hogy tovább mélyülő recesszió és medvepiac esetén jövőre van esélye az ideinél is alacsonyabb mélypontoknak. Reméljük csak átmenetileg, s hogy a kutya most lemaradt a gazditól.

A témában Veres János pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök, Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. elnöke, Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója, Feiner Péter, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és más neves szakértők részvételével a Napi Gazdaság Felszínen maradni - Élet a pénzügyi válság után címen konferenciát szervez. További információ és jelentkezés itt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK