Mit mond László Géza az Antenna-privatizációról

Az Antenna Hungária sikeres privatizációjához számtalan körülmény szerencsés együttállására is szükség volt – véli László Géza. A társaság vezérigazgatója a NAPI Gazdaságnak adott intejújában kifejtette: a svájci Swisscom cég azzal, hogy 46,7 milliárd forintot ad a cég 75 százalékáért, egyúttal olyan pluszértéket is megfizet, amely valamilyen formában megtérül a számára, de nem biztos, hogy rövid távon.
Diószegi József, 2005. július 28. csütörtök, 09:01
Fotó:

- A privatizáció általában megosztja a pártokat. Mi szólt az Antenna Hungária Rt. állami részvényeinek értékesítése mellett?
- A következő években - amennyiben ennek jogi feltételei megteremtődnek - a digitális földfelszíni műsorszórás kiépítésére kell vállalkoznunk. Ez nagyon jelentős beruházást feltételez, mértéke a lefedettségtől, a műszaki elvárásoktól és az üzleti modelltől függ, de mindenképpen 10-20 milliárd forintot meghaladó összegről beszélhetünk. Az állam az elmúlt években nem kívánt beruházói szerepet vállalni a telekommunikációs szektorban, s a jövőben is inkább az infra-struktúra-fejlesztés más területeire kíván pénzeket elkölteni, az AH fejlődésének tehát egyetlen lehetősége a külföldi befektető megjelenése.
- A Swisscom, amellett, hogy 12 milliárd forint értékű fejlesztésre vállalt kötelezettséget, 46,7 milliárd forintot fizet a cég 75 százalék plusz egy szavazatnyi csomagjáért. Ér ennyit az Antenna?
- Szerintem egy piaci tranzakcióban kialakult árat fölösleges minősíteni.
- Azért vetődhet fel ez a kérdés, mert a svájciak korábbi ajánlata 13 milliárddal maradt el a mostanitól, s a végső sorrendben harmadik helyre szorult pályázó is "csupán" 36,7 milliárd forintot ajánlott a részvényekért.
- Vannak olyan esetek, amikor a befektető egy stratégiai prémiumot, vagyis egy olyan pluszértéket is megfizet, amely valamilyen formában megtérül a számára, de nem biztos, hogy rövid távon. Ebben az esetben részben a kontroll megszerzése, illetve stratégiai szempontok miatt fizetett prémiumot a vevő. Azt gondolom, hogy ez az ár tekintetében is egy nagyon sikeres tranzakció volt.
- Eredménytermelő-képessége is kívánatossá tette a társaságot?
- A társaság 2004. évi konszolidált szintű, a magyar számviteli szabályok szerinti értékesítési nettó árbevétele 26,92 milliárd forint volt, ami 5,6 százalékkal haladta meg a 2003-as összeget. A vállalatcsoport 2004-es adózás előtti eredménye meghaladta a 12 milliárd forintot, mérleg szerinti eredménye pedig 10,24 milliárd forintot tett ki.
- A privatizációs folyamattal egy időben meghirdették az EDR-re, vagyis a zárt láncú rádiótelefon-szolgáltatásra vonatkozó pályázatot, amelyen az AH is indult, miközben nem tudhatta, hogy a befektetőknek mennyire lesz ez ínyére. Megítélése szerint a megajánlott árban szerepe lehetett ennek?
- Mindenképpen. Ha ugyanis össze akarjuk rakni azt, hogy miért éri meg egy ilyen prémiumot fizetni egy ilyen vállalatért, mint az AH, nyilvánvaló, hogy a vevő olyan növekedési lehetőségeket is "belelátott" ebbe a vállalatba, mint amit az EDR nyújthat.
- Az egy ideje valószínűsíthető volt, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) öt évvel meghosszabbítja az AH fő partnerének tekinthető két országos kereskedelmi televízió koncessziós szerződését - a megállapodás a napokban meg is született. Gondolom, ez is egy további értéknövelő tényező volt.
- Mindenképpen. Sőt a mi hosszú távú, fix áras megállapodásunk már ezt megelőzően megszületett a két csatornával, bár ha az ORTT másként döntött volna, ezt a tevékenységet a helyükbe lépő szereplők végezték volna. Vevőnk tehát számolhatott azzal, hogy az analóg műsorszórás 2007 után még öt évig - legalább két szereplővel - folytatódik.
- A korábbi kormányzatok is próbálkoztak a társaság értékesítésével, eredménytelenül. Mi lehetett ez alkalommal a siker alapja?
- A mostani eredményhez számtalan körülmény szerencsés együttállására is szükség volt - ilyen lehetett a gazdaság jó teljesítménye, a magas részvényárfolyam -, és arra a munkára, amit az elmúlt három évben a privatizációra történő felkészülés érdekében végeztünk.
- Hogyan folytatódik most a privatizációs folyamat?
- Az én tippem szerint egy nagyon gyors szerződés-aláírás várható a következő napokban, amit egy átmeneti periódus követ; ez mindaddig tart, amíg nem érkezik meg valamennyi hatóság engedélye. Erre az átmeneti időszakra speciális szabályok vonatkoznak, vagyis a menedzsment bizonyos dolgokat nem tehet meg, míg az új tulajdonos megfigyelőt küldhet az igazgatóságba, illetve a felügyelőbizottságba. A zárás után egy közgyűlésen az ÁPV Rt. visszavonja a testületekbe delegált jelöltjeit, a tulajdonos pedig kinevezi sajátjait ezekben a testületekben, s ezáltal megvalósul a kontrollváltás. Ezzel párhuzamosan az új tulajdonosnak a tőzsdei kisbefektetők felé vételi ajánlatot kell tennie, s a svájciak jelezték is, hogy ezt meg fogják tenni.
- Milyen árfolyamon?
- Ezt nem tudjuk pontosan, ezt a befektető fogja eldönteni, nyilván a saját tranzakciós tanácsadója segítségével. A kivásárlási ajánlatnál az elmúlt hat hónap részvényárfolyamát, illetve a vételárat kell figyelembe venni, mégpedig a kettő közül a magasabbat.
- Ez a magasabb lehet tehát az ajánlati ár minimuma, vagyis ennél magasabb összegen is ajánlatot tehet a Swisscom a kisbefektetőknek.
- Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban egy racionális befektetővel állunk szemben. Én úgy látom, hogy a szabályokhoz eddig is nagyon tartották magukat, s azt gondolom, ez a későbbiekben is így lesz.
- Mindezek után még mindig akadhat egy nagy feladvány, hogy mi lesz a Medget Rahimkulov, az ÁÉB vezérigazgatójának kezében lévő, több mint 10 százaléknyi részvénycsomaggal.
- Minderről még korai beszélni, hiszen az új tulajdonos stratégiai elképzelései még nem ismertek.
- Az egész felvázolt folyamat mikorra fejeződhet be?
- Ismerve a vásárló cég és a mi adottságainkat, azt gondolom, hogy az üzlet kapcsán nem merülhetnek fel komolyabb versenyhivatali aggályok, s a magyar médiatörvényt sértő pontokat sem látok. Azt vélelmezem, hogy amennyiben más probléma nem adódik, viszonylag rövid időn belül, az ősszel befejeződik a folyamat.
- A privatizációs tárgyalások során jelezték-e a svájciak, hogy hosszabb távon is tőzsdén szeretnék tartani az AH papírjait?
- Erről nem tudok, mi a tárgyalásoknak nem alanya, hanem tárgya vagyunk, vagyis erről az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tudhat bármit is.
- Ismert-e önök előtt a vevő későbbi szándéka, mely területeken akar például változtatásokat?
- Jelenleg a tranzakció korrekt, mielőbbi lezárásával vannak elfoglalva, és ezután kezdődik el az építkezés korszaka. A Swisscom Broadcast fő profilja a mi fő tevékenységünkkel megegyező műsorszórás, a svájci cég a digitalizálás terén már előrébb jár, mint az AH, tehát technológiai és know-how-transzferről is szó lehet. A Swisscom Broadcast egy hatékony vállalkozás, ahol nagyon alacsony a létszám, ugyanakkor a humán erőforrás költségeinek aránya a teljes költségekhez viszonyítva körülbelül megegyezik az AH Rt.-ével, miközben a két cég árbevétele is hasonló. Azt gondolom, hogy vevőink valószínűleg már értik az AH strukturális problémáit és fejlődésének főbb kérdéseit.
- Milyen kitételeket tartalmazott a pályázat a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban?
- Az ÁPV Rt. várhatóan egy olyan megállapodást fog kötni, amelynek alapján három éven át évente legfeljebb 10 százalékkal csökkentheti az új tulajdonos a létszámot az AH-csoporton belül. Jelenleg a csoport állományi létszáma nem haladja meg az ezret. A fokozatos létszámcsökkentés egyébként eddig is része volt a cég politikájának.
- Említette, hogy a Swisscom Broadcast fő tevékenysége a műsorszórás, miközben az AH egy ideje egyre erőteljesebb lépéseket tesz a távközlés terén. Az új tulajdonos megjelenése nem lesz gátja a cég ilyen irányú tevékenységeinek?
- Ezen a téren nyitottságot látok, s azt gondolom, hogy a menedzsmentnek kell prezentálnia az új tulajdonos számára a különböző területeinkben rejlő lehetőségeket, s a tulajdonos ez alapján fog dönteni.
- Ha már szóba került a távközlés, adódik a kérdés: célszerű volt-e túladnia tavaly az AH Rt.-nek a Vodafone-részvényeken, avagy ezzel együtt kellett volna értékesíteni a társaságot?
- A tanácsadó Erste tanulmánya azt írta le, hogy a tranzakció legnagyobb kockázata, sikerének legnagyobb akadálya a Vodafone-részesedés. Részben attól féltek, hogy emiatt kevesebb pályázó lesz, részben pedig értékcsökkentő elemet láttak ebben. Ez nem a Vodafone miatt lehetett volna, hanem azért, mert az AH egy olyan kisebbségi csomaggal rendelkezett a magyar mobiltelefon-társaságban, amelyhez már csak minimális jogok társultak, vagyis nem volt már jelentős hatásunk a vállalat működésére. Innentől kezdve valószínűsíthető volt, hogy a korábbi tulajdonos segítségével a menedzsment jobban le tudja zárni a tranzakciót. Szívós és nagyon kitartó tárgyalás eredményeként sikerült kijönnünk a magyar Vodafone-cégből, ugyanakkor napjainkban is számos szerződés keretében nyújtunk szolgáltatásokat a társaságnak. Az eredeti cél, vagyis hogy az AH Rt.-t úgy pozicionáljuk, mint a Vodafone szolgáltató partnerét, máig sikeres. Azt gondolom, az is helyes volt, hogy nem kapkodtuk el a kilépést, hanem egy opciós konstrukcióval próbáltuk bent tartani a vállalatot, amikor viszont 10 százalék alá esett a részesedésünk, csak az volt a kérdés, hogy mikor tudunk nyereséggel kilépni. Ha az adott pillanatban nem éltünk volna ezzel, később komolyabb problémák, nehézségek is adódhattak volna.
- Térjünk vissza az új tulajdonosra. Feltételezem, hogy Svájcban a magyartól eltérő vállalati kultúra honosodott meg. Hogyan egyeztethető össze ez a kulturális különbözőség?
- Erre térjünk vissza három-négy hónap múlva, amikor már intenzívebben dolgozunk együtt. Az AH ma egy jól szervezett vállalat; hét évvel ezelőtt, amikor megörököltem a céget, rendkívül hierarchikus, szinte félkatonai jellegű működés jellemezte. Azt gondolom, hogy az a szemlélet, amelyet az elmúlt időkben meghonosítottunk - vagyis a multinacionális vállalatokra is jellemző, nyereségre való törekvés és a több lábon állás -, nem idegen a Swisscom szellemétől. Mindezek mellett nagyon nagy érdeklődéssel várom, hogy milyen tervekkel lép fel az új tulajdonos.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK