Nem bújhatnak társaságuk mögé a jogszabálysértő tőkepiaci vezetők

Az MNB által lefolytatott vizsgálatok döntő többsége a tőkepiaci intézmények jogszabályszerű működésére koncentrál, vannak azonban olyan esetek, amikor az ellenőrzés során az egyes vezető állású személyek felelősségének kérdése is fókuszba kerül. Tévedés tehát azt hinni, hogy jogsértés esetén az intézmények vezetői magánszemélyként az általuk irányított társaságok álcája mögé bújhatnak. Az MNB-nek ugyanis törvényi lehetősége van szerepük vizsgálatára, és velük szemben szankció alkalmazására.
Napi.hu, 2020. november 7. szombat, 09:00
Fotó: Pixabay

Gál István, MNB

A tőkepiaci intézmények (többek közt befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők) jelentős mértékű idegen forrásokat kezelnek és olyan globális szereplőknek minősülnek, amelyek eredményes működése vagy akár megingása, netán összeomlása a gazdaság többi résztvevője szempontjából is érezhető hatással bír. E fokozott szerep és az ezzel járó kiemelt kockázat egyenes következménye a működésre vonatkozó szigorú szabályozás, a piacra lépés MNB általi engedélyezése, illetőleg a tevékenységvégzés feletti folyamatos felügyeleti ellenőrzés.

Emiatt a "hagyományos" gazdasági társaságokhoz képest a tőkepiaci intézmények vezető állású személyei vállán fokozott felelősség nyugszik. A társaság tevékenységét ugyanis nem elegendő a tulajdonosok érdekei, valamint a nyereségesség elve mentén szervezniük, hanem tekintettel kell lenniük a befektetők, illetőleg a pénzügyi piac általánosabb szempontjaira is. Így nem ülhet bárki egy ilyen intézmény vezetői székébe: a büntetlen előélet, a megfelelő iskolai végzettség és gyakorlati tapasztalat, illetve a jó üzleti hírnév mind elengedhetetlen feltételei e pozíció betöltésének. Az MNB továbbá, az általa lefolytatott engedélyezési eljárás révén, valamennyi szükséges feltétel megvalósulását - főszabály szerint - előzetesen ellenőrzi. A tőzsde és a központi szerződő fél (KELER KSZF) vonatkozásában az ellenőrzés utólagosan, a vezető állású személy nyilvántartásba vételével történik meg.

A vezető állású személyek objektív felelőssége

A vezető állású személyek MNB általi engedélyezésén és nyilvántartásba vételén túl az e személyekre vonatkozó felelősségi szabályokban is kifejezésre jut a tőkepiaci intézmények kiemelt szerepe és az ezzel járó fokozott kockázat. Ennek keretében bizonyos tőkepiaci ágazati jogszabályok (Bszt. - 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, az alternatív befektetési alapkezelőkre vonatkozó ABAK-rendelet) kifejezetten rögzítik a vezetők objektív felelősségét, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vezető állású személy kimentési lehetőség nélkül felelős az intézmény jogszabályszerű működéséért.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a társaságon belül mely személyeket terheli e felelősségi forma: a választ az ágazati jogszabályok (Bszt., ABAK-rendelet, Kbftv. - 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, Tpt. - 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról) "vezető állású személy" - illetőleg az ABAK-rendelet esetében "felső vezetés" - definíciójában találjuk meg, amelyek egzaktan meghatározzák azon személyi kört, akiket e szempontból figyelembe kell venni.

Míg a hivatkozott jogszabályok az intézmény vezető állású személyével szemben teszik lehetővé a jogkövetkezmény alkalmazását, a felelősség címzettjeként ugyanakkor már nem ők, hanem az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület, felső vezetés, illetőleg konkrétan valamely szervezeti egység (igazgatóság, felügyelőbizottság) jelenik meg. Előbbi ellentmondás viszont könnyedén áthidalható, hiszen az intézmény vezető állású személye egyben a hivatkozott szervezeti egységek valamelyikének tagja is.

A befektetési vállalkozásokra és árutőzsdei szolgáltatókra irányadó Bszt. kimondja, hogy a működésre és tevékenységre vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáért a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelőbizottságának elnöke és tagja, fióktelep formájában működő társaság esetében a kinevezett vezetője és helyettese, illetőleg korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője felelős. A vezetőnek egyúttal biztosítania kell a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét és alkalmazását. Az előbbi rendelkezés tehát generális jelleggel, a társaság működése szempontjából valamennyi releváns jogszabály tekintetében rögzíti a vezetői objektív felelősséget, amelyet a Bszt. a későbbiekben - bizonyos lényeges területeket (számviteli és pénzügyi beszámolási rendszer, adatszolgáltatás stb.) kiemelve - ismételten megerősít.

A befektetési alapkezelők szempontjából alkalmazandó Kbftv. meghatározza a vezető állású személy fogalmát, de nem tartalmaz rendelkezést a felelősség megállapítására nézve. Az előbbi hiányosságot pótolva az ABAK-rendelet lefekteti a felső vezetés objektív felelősségét, ugyanakkor nem általános jelleggel, hanem az alapkezelési tevékenység lényeges területeire nézve, valamint utalva arra is, hogy a vezető felelősségének megállapításához az őt érintő kötelezettségek belső szabályzatban történő rögzítése is szükséges.

Végezetül a tőzsdére, központi értéktárra és központi szerződő félre irányadó Tpt. definiálja a vezető állású személy és vezető testület fogalmát, de a személyes felelősség jellegére vonatkozó rendelkezések mellőzésével, kizárólag az MNB által alkalmazható intézkedések között ejt szót arról, hogy az ott meghatározott esetkörökben a vezetőkkel szemben intézkedés alkalmazható.

Összességében tehát látható, hogy a Bszt. rendezi legátfogóbban a vezető állású személyek személyes felelősségének jellegét és tartalmát, míg a további jogszabályok ennél kevésbé cizellált módon foglalkoznak a témával.

A személyes felelősség vizsgálata

A vezető állású személyek személyes felelősségének alapját minden esetben az általuk irányított felügyelt intézménnyel szemben lefolytatott vizsgálat, illetőleg az annak keretében feltárt hiányosságok képezik. A vezető felelősségének vizsgálata történhet a társasággal szemben folyamatban lévő ellenőrzési eljárás vagy egy attól elkülönülő, külön célvizsgálat keretén belül (speciális célvizsgálat). Az MNB tőkepiaci területen kialakított gyakorlatában jobbára az utóbbi megoldásra találunk példát.

A személyes felelősség megállapítására irányuló célvizsgálat az ellenőrzés alá vont személy társaságnál betöltött pozíciójának pontos meghatározásával indul: mikortól milyen tisztséget tölt(ött) be az intézménynél, és ezáltal a vizsgált időszakban hogyan vett részt annak irányításában. Ennek alapjául a hatályos cégnyilvántartásban szereplő adatok, a kinevezésről szóló döntések (közgyűlési határozatok, jegyzőkönyvek stb.), illetőleg az MNB engedélyezési és nyilvántartásba vételi határozatai szolgálnak.

Mindezeket követően az MNB - a társasággal szemben korábban rögzített elmarasztalások kapcsán - feltárja a vezető állású személy jogszabályban, belső szabályzatban rögzített jogosultságait, feladatait és kötelezettségeit. Ebben az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat vagy bármely egyéb, az egyes feladatköröket részletező belső szabályzat adhat támpontot. Mindezek az adott vezető elméleti intézkedési lehetőségeit tartalmazzák, és segítségükkel az MNB képet kap arról, hogy a vezető tevékenysége során milyen kötelezettségeket mulasztott, s milyen lehetőségek álltak volna rendelkezésére a társaság jogszabályszerű működésének helyreállítására. A tényállás tisztázásakor egyúttal feltárásra kerül az is, hogy a vezető ténylegesen milyen intézkedéseket tett a hiányosságok kapcsán. Az MNB utóbbival összefüggésben akár arra a következtetésre is juthat, hogy bizonyos szabályszegések maga a vezető tevőleges és szándékos magatartásának eredményeként következtek be.

A szándékosságot és gondatlanságot firtató kérdések mind a szubjektív felelősség területére visznek el, azaz annak megállapítására, hogy a vezető az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal végezte-e tevékenységét. Emiatt látható, hogy a korábbiakban részletezett ágazati jogszabályok - a Tpt. kivételével - ugyan a vezető állású személyek objektív felelősségét rögzítik, de az MNB - az intézkedés alkalmazása és a konkrét intézkedés kiválasztása során - ugyanakkor szubjektív elemeket, továbbá az MNB törvényben szereplő kimentési lehetőségeket is figyelembe vehet. Az eljárást lezáró határozatban megjelenő jogkövetkezmény így az objektív és szubjektív felelősségi elemek együttes talaján születik meg.

A vezetői felelősség folytán felügyeleti intézkedésre többségében azon jelentős súlyú - illetőleg több kisebb súlyú, de összességében már jelentős hiányosságot eredményező - jogszabálysértések folytán kerül sor, amelyeknél bizonyított, hogy a hiányosságok a vezető állású személy számára biztosított hatáskörök és jogosultságok, pozíciójából eredő kötelezettségek jogszabályszerű ellátása révén elháríthatók (vagy következményeik legalább enyhíthetők) lettek volna. Itt támpontot adhatnak az ágazati jogszabályok rendelkezései is, amelyek meghatározzák a vezetői felelősség szempontjából kritikus területeket.

Külön szót érdemel az az eset, amikor a felügyelt intézménnyel szembeni vizsgálat a társaság tevékenységi engedélyének visszavonásával, mint az MNB által alkalmazható legerősebb szankció kiszabásával zárul. Az engedély visszavonását ugyanis többnyire egy olyan hosszan tartó jogszabályellenes működés előzi meg, amelyben kétségkívül tetten érhető a vezető állású személyek közrehatása, így a személyes felelősség megállapítása is.

Alkalmazható szankciók köre

A vezető állású személyekkel szemben alkalmazott szankciók elsődleges célja annak biztosítása, hogy ezen, illetve a hasonló pozíciót betöltő más személyek a jövőben tartózkodjanak a hasonló jellegű jogszabálysértések elkövetésétől. Az ágazati törvények egzaktan meghatározzák a lehetséges intézkedések körét, amelyek közül a jogszabályok betartására történő figyelmeztetés, felszólítás, illetőleg a felügyeleti bírság kiszabása tekinthető legjellemzőbbnek. Az MNB-törvény alapján a vezetőre kiróható bírság összege százezertől ötszázmillió forintig terjed, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy annak befizetését az intézmény semmilyen körülmények között nem vállalhatja át.

A célvizsgálatot lezáró döntéssel azonban nem feltétlenül ér véget a vezetővel szembeni felelősségre vonás folyamata, hanem adott esetben az egy másik színtérre kerül át. Az MNB ugyanis - a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmények tekintetében - köteles feljelentést tenni. Sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés vagy a hamis magánokirat felhasználása azok a bűncselekmények, amelyek - jellegüknél fogva - esetlegesen felmerülhetnek itt.

Összegzés

Figyelemmel a személyes felelősség kimondásának korábbiakban részletezett következményeire a vezető állású személyeknek különös gonddal célszerű eljárniuk az általuk vezetett tőkepiaci intézmények működtetésekor.

Nem szabad amellett sem szó nélkül elmenni, hogy a személyes felelősség megállapítására a tisztség megszűnését követően is van lehetőség, s a vezetővel szemben alkalmazott intézkedés - a jó üzleti hírnév elvesztése miatt - gátolja azt is, hogy az adott személy a későbbiekben más tőkepiaci intézményeknél tölthessen be vezetői pozíciót. A hivatkozott jogszabályi - és főleg felelősségi keretek - tehát mind abba az irányba terelik a tőkepiaci intézmények vezető állású személyeit, hogy az ezen intézmények tevékenységével és irányításával kapcsolatos döntéseiket tudásuk legjava szerint és kellő gondosság mellett hozzák meg, ezzel biztosítva mind a tőkepiac, mind a befektetők érdekeit.

A szerző az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogásza

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK