Nagyot húztak az OTP-n

Nagyot húztak az OTP-n az elmúlt két napban. Elemzők szerint ennek nincs közvetlen köze a dollárkötvény-kibocsátáshoz, de az állam- és bankpapírok iránti érdeklődés ugyanannak a folyamatnak a leképeződése. Ehhez hozzátartozik, hogy a nemzetközi pénzpiaci lendület a sérülékenységet is fokozza.
Gerőcs Tamás, 2013. február 14. csütörtök, 06:36
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az utóbbi napok látványos emelkedésének köszönhetően a Bloombergen összegyűjtött árfolyamcélok többségét túlszárnyalta az OTP jegyzése, ami − régiós szektorösszevetés alapján − nem biztos, hogy a túlértékeltség jele. A célárfolyammodellekhez két okból is hozzá kellhet nyúlni: közeleg a negyedik negyedéves gyorsjelentés, ahol, bár az alapfolyamatok tekintetében nem számítanak meglepetésre az elemzők, egy-két érdekességre, így például az árfolyamgát esetleges eredményhatására érdemes lesz figyelni. Másrészt úgy tűnik, Magyarország sikeres devizakötvény-kibocsátása mellett a bankszektor értékeltsége is javul. Hogy a kettő között van-e összefüggés, arról vitatkoznak az elemzők.

Magyarországon az OTP elsősorban lakossági bank, ezért is a negyedév egyik legfontosabb kérdése, hogy hozta-e az árfolyamgát a várakozásokat. Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője szerint egyelőre úgy tűnik, inkább elmarad az előzetes prognózisoktól a participációs ráta: a legfrissebb felügyeleti statisztikák szerint 26 százalékos volt a bankszektorban, korábban viszont voltak, akik jó 40 százalékot jósoltak. De nem is csak az a kérdés az elemző szerint, hogy hányan vesznek részt a projektben, hanem, hogy kik. Ha többségében a valóban rászorulókat sikerült beléptetni, akkor az a bankok hitelezési veszteségeit is érezhetően csökkentheti. Gyurcsik szerint a negyedik negyedéves erre vonatkozó adatok mindenképpen fontos indikációt fognak mutatni az árfolyamgát várható hasznáról.

Az árfolyamgátban hosszabb távon is van kockázat, hiszen nem tudni, mi lesz a program 2017-es kifutásakor a gyűjtőszámlákon felgyülemlett adóssággal. Az akkori gazdaságpolitika elképzeléseitől függ, mennyiben kell a bankoknak a teher egy részét átvállalni. Mindenesetre, ha jól működik a program, középtávon valóban javítani fogja a hitelportfólió minőségét, ami a céltartalékok csökkentését vonhatja maga után − és ennek már lehet érezhető eredményhatása.

A negyedik negyedéves számok közül az orosz leányéra érdemes még figyelni Gyurcsik szerint. Az orosz lakossági hitelpiac alakulása a hitelkihelyezési dinamika és az erősödő verseny miatt nem kedvező, de a negyedik negyedév hagyományosan a legerősebb periódus − ezért fontos, hogy az OTP marzsai hogyan alakultak. Ukrajnában nagy távlatok nyílhatnak a fogyasztói hitelezés felfuttatásában, itt viszont ez még egy elég lassú folyamat, a negyedév ebből a szempontból nem is kifejezetten lesz mérföldkőnek tekinthető. Ukrajnában elég komolyak a politikai kockázatok is, például továbbra sem lehet túl sokat tudni a már mindenki által várt hrivnyaleértékelésről. Gyurcsik szerint ezt egyelőre nem lehet rendesen beárazni, csak találgatások vannak a potenciális veszteségről.

A bankpapírt most tartásra ajánlja a Concorde elemzője, az év végi célár továbbra is 4500 forint, de ezen lényegében már túl is ment az árfolyam. Gyurcsik szerint most nincs sztori a papírban, és hiába tekinthető a régiós szektortársakhoz képest még mindig olcsónak, az utóbbi időben a pozitív híreket nagyobb súllyal árazták be, mint a negatívokat. Bár felértékelési potenciált rövid távon nem lát a bankban Gyurcsik, de a negyedéves eredmények változtathatnak ezen.

Az értékeltségben ugyanakkor a nagy forrásigényű bankszektornak is jót tesz, hogy két év után végre sikerült viszonylag kedvező áron devizaforrást bevonnia az országnak. Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője bár közvetlen kapcsolatot nem lát a keddi dollárkötvény-kibocsátás és az OTP üzleti környezetét fundamentális szempontból meghatározó tényezők alakulása között, de közvetett hatás érezhető, hiszen a bank teljesítménye erőteljesen függ a makrokörnyezettől. Ráadásul az OTP a magyar parkett leglikvidebb papírja, ezért az ország befektetői megítélése is itt érződik általában a leggyorsabban és legerősebben. Márpedig a sikeres kötvénykibocsátás hatására egyelőre erősödik a forint és javulnak a szuverén kockázati felárak.

Azt nem tudni pontosan, hogy az OTP meghúzása mennyire lehet tartós folyamat, mindenesetre technikai alapon kitörésgyanús a helyzet, hiszen az árfolyam a 200 hetes mozgóátlaga fölött van, és a legtöbb elemzői kommentár is pozitív előjelű a folytatásról. Az értékeltséghez Pintér azért hozzáteszi, hogy az általa követett elemzői célárak többségét már elérte a jelenlegi jegyzés, ami az elemzők szemszögéből akár túlárazásra is utalhatna, de ez nem feltétlenül van így.

Közvetlen hatása a devizaforrás-bevonásnak az OTP mostani meghúzására Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint sincs, inkább arról van szó, hogy ugyanannak a kedvező globális hangulatnak az eredménye, hogy sikeres volt a kibocsátás és van vételi érdeklődés a magyar részvények iránt. Áttételesen persze fontos, hogy hosszú idő után van végre konkrét kockázati ára a devizában jegyzett magyar állampapírnak, de az OTP forrásszerzése szempontjából ez nem lényeges. A bank tőkehelyzete az uniós átlag fölött van, nincs nyomás a finanszírozási költségekben, annak alakulását nem is figyelik árgus szemekkel a befektetők.

Az értékeltség szempontjából fontosabb, hogy a mostani nemzetközi jókedvet a globális makrotrendek nem feltétlenül támasztják alá, a magyar növekedési kilátások − amire az OTP is érzékeny − pedig távolról sem kedvezőek. Somi szerint középtávon nem feltétlenül indokolt a mostani meghúzás, ami ezért inkább törékenynek tekinthető. Érdemes felkészülni rossz hírekre is − pár katalizátor viszont fundamentális alapon erősítheti a papírt. Ilyen lenne például, ha a hitelportfólió minőségének romlása megállna, ami a céltartalékokon keresztül érdemben javíthatná a bank eredményességét.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK