A forint gyengülésével párhuzamosan jelentősen emelkedtek az állampapír-hozamok úgy, hogy az instrumentumok vevői eltűntek a piacról.

Jelenleg senki nem akar jegyezni állampapírt, ami a nemzetközi tőke- és állampapírpiacon uralkodó teljesen kiszámíthatatlan hangulattal magyarázható - tájékoztatta a Napi Online-t egy névtelenséget kérő állampapír-kereskedő. Ha egy nagy szereplő állampapírt vesz, akkor attól fél, hogy kamatot emel az MNB és akkor azért keletkezik vesztesége, ha pedig elad akkor pedig egy esetleges intervenciótól tarthat.


Mindkét eset megtörténhet, és még a profi befektetők sem sejtik előre, hogy mi következik. Szakemberek rámutatnak, hogy a hosszú távú hozamok emelkedése különösen rossz jel, ez ugyanis azt jelenti hogy a befektetők a hosszú kötvényeket is adják, ez pedig a tartós bizalomvesztés jele. Ezek a befektetők nem fognak egyhamar magyar államkötvényt vásárolni - fogalmazott egy kötvénypiaci szakember.

Egy másik kötvénykereskedő a Napi Online-nak elmondta, hogy gyakorlatilag nincs kereskedés, miután a kínálati és keresleti oldal nem talál egymásra. A szakember hozzátette, hogy addig nincs katasztrófa, míg a kereslet hiánya csak a másodlagos piacot érinti, a komoly problémák akkor jelentkeznek majd, ha az állampapír-aukciókról is távol maradnak a befektetők.

A kereskedő hozzátette, hogy a jelenlegi - egyébként példátlannak mondható - helyzetet egyrészt a nemzetközi tőkepiaci helyzet enyhülése oldhatja meg, vagy ha az nem javul, akkor az MNB kényszerülhet állampapír-vásárlásra. Ez utóbbival kapcsolatos találgatások már el is kezdődtek a piacon, a jegybank illetékesei azonban cáfolták ezeket. A kedvezőtlenebb szcenárióval kapcsolatban a kereskedő hangsúlyozza, hogy az állampapírpiacon válsághelyzet van, amit orvosolni kell, mégpedig gyorsan.

A kialakult helyzetért több tényező tehető felelőssé. A legfőbb kiváltó ok az, hogy a tőkepiacokon a befektetők szabadulnak kockázatos eszközeiktől, eladják részvényeiket és kivonulnak a feltörekvő piacokról. Ezeken belül Magyarországot jelenleg nem a stabil fundamentumú Csehországgal, Szlovákiával vagy Lengyelországgal veszik egy kalap alá, ami nálunk még tovább erősíti az eladói oldalt. A harmadik tényező pedig lehet egy politikai kockázat, amit a hétvégi népszavazás illetve a március 15-i eseményekkel kapcsolatos bizonytalanság szül.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!