A BÉT árupiaci szekciójának forgalma már az első 11 hónapban meghaladta a teljes tavalyi évit, így elmondható, hogy az üzletmenet kifejezetten aktív, 2004 óta töretlenül növekszik - mondta el a Napinak Török Sándor, az összpiac mintegy 50 százalékát bonyolító Agrokont Brókerház igazgatósági tagja, a BÁT volt elnöke. A BÉT és a BÁT 2005-ös egyesülésével kialakuló árupiaci szekció forgalma mára meghaladja a BÁT virágkorában tapasztaltat.
A magyar árutőzsde ügyfelei között a természetes felhasználók vannak többségben, azaz vannak ugyan árfolyamnyereségre játszó befektetők, ám a szállításra kerülő (delivery) termékek piacán a fedezeti kötések részaránya is jelentős. Hazánkban Török elmondása szerint a nagyobb szereplők csupán a tőkeerőt kihasználva nem befolyásolhatják a piacot, mivel bármiféle, trenddel szembemenő törekvést az igen transzparensnek számító piac úgyis korrigálna. Az árfolyamok éppen ezért megkérdőjelezhetetlenek. Az árupiaci szekció mezőgazdasági alaptermékeinek árfolyama tavaly és az idei év elején nemzetközi hatásokra (elsősorban a pénzügyi válság és az elszabaduló olajár következtében) igencsak megugrott. A második félévben viszont a forró tőke kivonulása a nemzetközi árupiacokról jelentős árcsökkenéshez vezetett. Mára szerencsére visszatért a normális kereslet-kínálat által vezérelt piac, és az árszintek is stabilizálódtak. Egy gyakorlati példával szemléltetve: a határidős étkezési búza 2008 februárjában elért 70 000 forint körüli csúcsa óta az ár gyakorlatilag megfeleződött, és december elején már a korábban megszokott 31-32 ezres szinten mozog. Igaz, ebben a mezőgazdasági termékek árában érvényesülő szezonalitás is közrejátszik. Nagy esésen vannak túl a bioüzemanyagok előállítására alkalmas termények (napraforgó, kukorica, repce), hiszen ha az olajár 70-80 dollár alá csökken, már nem rentábilis azok előállítása. Ezeknél nem ritka, hogy a rekordszintek 30-40 százalékára mérséklődött az árfolyam. Az egyik slágerterméknek számító repce esetében a nemrég megnyílt augusztusi határidőre igen élénk érdeklődés mutatkozott, a jelentős kötések mellett 80 000 forintos szintről induló árfolyam időközben csaknem tízezer forinttal lett kisebb.
A jövőt tekintve Török derűlátó, mint mondta, jók a kilátások a vetések és a telelések tekintetében, és a betakarítások is kedvezőnek ígérkeznek, az árfolyamok terén pedig stabilizálódás várható. Mint mondta, az árupiaci szekcióban a kötések egyébként túlnyomórészt - hozzávetőleg 95 százalékban - a határidős piacon születnek, az azonnali, illetve opciós piac forgalma elenyésző.
A BÁT értéktőzsdébe olvadásával bizonyos paramétereket modernizáltak, és kijavították a felmerült hibákat, így az árupiaci szekció fejlesztését egyelőre nem igényli a piac - véli az egyesülést levezénylő volt árutőzsdeelnök. Bevezették például a háromparitásos rendszert, amelynek keretében a fizikai szállítású termékeknél választani lehet, hogy Csepel, Baja vagy Paks legyen-e a beszállítási pont, a szállítási költségeket pedig a háromszögelési elv alapján számítják ki. Az európai uniós csatlakozással annak idején jelentős termésmennyiség került az intervenciós rendszerbe, ami, komoly forgalom-visszaesést okozva, jelentősen torzította a piacot. Az elmúlt és az idei év során a piac azonban felülírta ezt a folyamatot. A búza esetében a világpiaci ár már nem indokolja az intervenciós rendszer keretében történő értékesítést, míg a kukorica esetében az etanoltermelés felfutása miatti keresletnövekedés mellett az is szerepet játszott ebben, hogy életképtelennek bizonyult a rendszer, amelyben unió egyik felén, Kelet-Közép-Európában a kukoricát intervenciós áron vásárolják fel, miközben Nyugat-Európában Latin-Amerikából importálják. Török szerint ez az oka annak is, hogy az elmúlt időszakban számos régi, eddig az intervenciós rendszer irányába értékesítő ügyfél kényszerült visszatérni a tőzsdei kereskedésbe, ám az ügyfélkör bővülését a biztonságot kereső termelők belépése is indokolja, míg nagyobb arányú ármozgások idején az árfolyamnyereségre játszó magánbefektetőknek is megjön a kedve a kereskedéshez.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!