A fogyasztói árak az eurózónában jelenleg stabilak, nem pedig az infláció túl alacsony - mondta Jürgen Stark, az ECB 2011 szeptemberében lemondott igazgatósági tagja, aki közismerten héjának tekinthető szigorú monetáris politika melletti kiállása miatt. A szakember szerint nem igaz az a feltételezés, hogy az eurózóna gazdasági fellendülése az alacsony infláció miatt fog kisiklani.

Állandóan az alacsony infláció kifejezés köszön vissza a közbeszédben, én viszont hiányolom az árstabilitás kifejezés használatát - mondta a CNBC-nek adott interjújában a szakember. Az alacsony infláció és árstabilitás azt jelenti, hogy növekszik az emberek elkölthető jövedelme, s ezzel nőhet a fogyasztás. Ez jó hír - tette hozzá.

Nem érti, hogy az IMF, az OECD és az ECB részéről állandóan az alacsony infláció miatti aggodalmuknak adnak hangot a szakemberek. Az ECB például azt állítja, hogy az infláció mértéke eltér az ő 2 százalékos céljuktól.  Ez azonban badarság, hiszen az ECB-nek nem inflációs célja van, hanem az árstabilitás megteremtésére szóló mandátuma. Ehhez persze hozzátartozik a középtávon 2 százalékos mértékű inflációs ráta, de ez egy átlagos érték, amitől el lehet térni. Bár most alatta van, Stark szerint hamarosan vissza fog térni az infláció a 2 százalékos érték közelébe.

Meg kell érteni, hogy milyen folyamatok vannak a jelenlegi alacsony inflációs adatok mögött - folytatta. Szerinte a fogyasztói árak ilyen alacsony növekedése elsősorban az olaj és más árupiaci termékek árának csökkenése számlájára írható. Ezen felül hozzájárul a perifériás eurózóna tagállamokban lezajló alkalmazkodási folyamat is, ami szükséges jelenség. Ha valaki megérti, hogy miért alacsony jelenleg az infláció, akkor az azt is megérti, hogy ez egyáltalán nem jelent fenyegetést, s így az erről folyó vita irracionálissá válik - mutatott rá.

Stark 2011-ben azért mondott le az ECB-ben betöltött tisztségéről, mert nem értett egyet a jegybank döntésével, amely szerint perifériás államok államkötvényeit is hajlandó lenne megvásárolni azért, hogy helyreállítsa azok iránt a bizalmat. Szerinte ezekre a lépésekre nem terjedt ki az ECB mandátuma, ami elsősorban az árstabilitás megőrzése.

Stark az ECB mostani lépéseivel sem ért egyet, amelyekkel az eurózóna gazdaságának kíván lökést adni. Mint mondta, ezekkel az akciókkal a jegybank saját akcióinak foglyává válik. Az ECB a múlt héten döntött a betéti a kamatainak -0,1 százalékra való csökkentéséről, s az irányadó kamatláb 0,15 százalékra vágásáról. Ezen felül olcsó hosszútávú hiteleket kíván nyújtani az európai bankoknak 400 milliárd euró értékben, s más lazítási lépéseket is tervez.

Az ECB most már nem tud visszavonulni ettől a monetáris politikától, a válság ekkor ugyanis azonnal kiújulna - mondta Stark. Ez azt jelenti, hogy bezárta magát az alacsony kamat politikájába. Az igazi baj ezzel az, hogy a monetáris lazítással nem lehet megoldani az olyan gazdaságok, mint a francia, vagy az olasz strukturális problémáit. Eközben a piaci szereplők már értelmetlenül nagy kockázatokat hajlandóak vállalni, s ez számos piacon az eszközárak inflálódását, illetve ártorzulásokat okoz.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!