Szigorúbb lett a BÉT - Részvények az elkülönítőben

A korábbinál nagyobb szigorral indult az év a BÉT-en. A tőzsde vezérigazgatója három renitens kibocsátót egy új, októberben bevezetett, de még nem alkalmazott szankcióval, részvényeik elkülönítésével sújtott.
Korányi G. Tamás, 2017. január 12. csütörtök, 12:00
Fotó: Napi.hu

Az Est Média, a TR Investment és a TWD Investment részvényei péntektől a többi részvénytől elkülönítve jelennek meg a tőzsdei listán, ezekre a rendes kereskedési időben nem lehet folyamatosan ajánlatokat bevinni illetve elfogadni. A papírokra a korábban valamennyi T kategóriás részvényre alkalmazott - és a nem kielégítő likviditás miatt a befektetők által akkor is kárhoztatott - aukciós modellben lehet naponta néhány alkalommal üzletet kötni.

Az elkülönítőben minimum hat hónapig lesznek a cégek - hacsak előbb fel nem számolják valamelyiket. Ha fél év alatt a felügyeleti hatóság nem alkalmaz velük szemben újabb szankciót és kifizetik a BÉT felé fennálló - külön is milliós nagyságrendű - tartozásukat, vagyis "megjavulnak", visszakerülhetnek eredeti kategóriájukba.

Rászolgáltak

A legnagyobb tőzsdei múlttal a parkettre 1999-ben econet.hu néven bevezetett Est Média rendelkezik. A valaha jobb napokat látott kibocsátó részvénye a kétezres évek elején még 200 forintot is ért, a cég még a Sziget fesztivál szervezőcégét is megpróbálta megvenni. Azóta viszont már semmilyen tevékenységet nem folytat, a tőzsdére bevezetett 52 millió részvényének névértékét 0,78 forintra kényszerült levinni, saját tőkéje több, mint 600 milliós mínuszt mutat.

A cég vezetése - amelynek nagy érdeme, hogy még létezik és a tőzsdei tájékoztatási kötelezettségeknek is megpróbál eleget tenni - már bejelentette, hogy a csődre készül, de ez a spekulánsokat nem riasztotta el a papírtól, szerdán is forgott a részvény 1,7-1,8 forintos árfolyamon a BÉT-en.

A TR Investment 6 évvel ezelőtt Biomedical néven indította karrierjét, a zavaros tevékenységű cég részvényeit az alapítói kör az egekbe hajtotta, volt idő, amikor a tőzsdei kapitalizációja elérte a 40 milliárd (!) forintot, vagyis alig maradt el akkor a Danubiustól vagy az ÉMÁSZ-tól. Jó néhány felügyeleti és MNB-bírság, illetve menedzsmentváltás után a TR ma igazi fantom papír. A 8 millió részvény névértéke ugyan 100 forint, de a legutolsó vevő alig 4 forintot adott a papírokért.

Az ugyancsak 6 éves múltra visszatekintő TWD-nek is változatos története van. Eredetileg Kreditjog néven 20 milliós alaptőkével vezette be valaki a parkettre. (Az illető ellen már egy ideje büntető eljárás folyik.) A cég egy gyanús találmány apportjával 800 milliós fiktív tőkeemelést hajtott végre, majd tetszhalott állapotba került. Három éve egy új csapat Sierra Leone-i befektetésekhez keresett tőzsdei céget, ekkor szerezte meg az akkor éppen Greenenergy névre hallgató társaságot, tőkét emelet benne, de nem sikerült életre keltenie.

A TWD (a rövidítés a spekulánsok fantáziáját megmozgató Trans World Diamonds elnevezést rejti) sorozatos MNB-bírságok után októberben bedobta a törülközőt, az utolsó igazgatóság lemondott, a cég gyakorlatilag felszívódott. A papírokkal október óta nem lehet kereskedni a parketten, az utolsó ár akkor 2,4 forint volt (17,7 milliós részvényszám mellett).

Még vannak más zűrös esetek is

A fenti hármak mellett még van néhány hasonlóan zűrös cég a parketten, némelyikük már két évtizedes botránykrónikát tudhat magáénak. Felvetődik a kérdés: miért nem távolítja el ezeket a BÉT vezetése a parkettről, megvédve az intézmény jó hírét és a gyanútlan befektetők pénztárcáját?

A válasz egyértelmű: a tőzsde nem rendőrség, hanem kereskedési platform, és egy tiltás a vétlen befektetőket sújtaná elsősorban. Persze az is kérdéses, miért vesz egyáltalán bárki bármennyiért ilyen részvényt anélkül, hogy megnézné, mit is vesz?

A fantom papírok egyik-másika évről évre, egyre lejjebb bukdácsol, de minden évben van néhány milliós vagy tízmilliós forgalma, sőt, előfordul, hogy kisebb-nagyobb hosszokat is produkál a spekulánsok egy szűk rétege számára. Akik ezekkel a papírokkal foglalkoznak, a netes fórumok tanulsága szerint pontosan tudják, mit érnek igaziból e papírok, mégis bíznak abban, hogy találnak új, lelkes befektetőket, akik a vételi áruknál drágábban veszik meg a bóvlit.

A 3 és 4 forintos ár között "messziről", mondjuk egy alapkezelő irodájából nézve semmi különbség nincs, de közelről már - felfelé - 25 százalék, annyi, mintha a ma 8800 forintos OTP 11 ezerre drágulna...

Minden tőzsdén vannak "filléres" részvények, mint ahogy az évtizedek óta nem fizető kötvényeknek is van valamilyen jelképes árfolyama. Nem az a baj, hogy ezek még a parketten vannak, hanem az, hogy ha a befektetők azt hiszik, ezek is ugyanolyan részvények, mint mondjuk a Mol, vagy az Elmű papírjai. Az elkülönítőbe tehát mindenki csak a saját felelősségére lépjen be.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK