A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

- Hogyan lehet a piaci szereplők számára vonzó, ezáltal életképes a magyar áramtőzsde?

- Tőzsdét általában alulról jövő kezdeményezésként szoktak alapítani, a pénzügyi szektorban ez így is működött az elmúlt másfél évszázadban. A csupán 2003-ban liberalizált magyar villamosenergia-piac a közelmúltban el is jutott egy bizonyos érettségi fokra (ez leginkább a szereplők számában, illetve a forgalmazott mennyiségben mutatkozik meg), de mindez nem érte el azt a küszöböt, hogy alulról építkező vállalkozás lehessen. A villamosenergia-törvény viszont előírta, hogy amennyiben 2008. június 30-áig nem áll fel egy piaci alapon szerveződő árampiac, a Magyar Energia Hivatal (MEH) felszólítására a Mavir Zrt. egy vállalkozás alapításával teremtse meg a működés feltételeit. A HUPX abban bízik, hogy a szereplők új lehetőséget kapnak az áramtőzsde által biztosított anonim kereskedéssel.

- Milyen termékek lesznek elérhetőek az indulást követően?

- Első körben az alapszintű terméknek nevezhető másnapi kereskedést vezetjük be, amely alkalmas például a jelenleg nehézkes kiegyenlítőenergia-vásárlásokra. Amennyiben ez sikeresnek bizonyul, nagyjából féléves ütemezéssel jelenhetnek meg az egyéb termékek. Az induláskor, egyszeri alkalommal lehetőségünk nyílt egyedi nyitási időpont megadására, ami azt jelenti, hogy a régióban elsőként fél tízkor zárhat a magyar tőzsde. A régió első ára így a HUPX-é lesz, amely referenciaként szolgálhat a régió más piacain is. Ráadásul így a kereskedők az eladásra kínált mennyiség nagy részét itt vihetik piacra.

- A kereskedés tisztasága hogyan biztosítható?

- A HUPX szervezeti keretei között két független testület van, az egyik egy tőzsdetanácsnak megfelelő szervezett villamosenergia-bizottság, amely a szabályrendszer kialakításában és a további fejlesztési irányokban, termékfejlesztésben nyújt majd segítséget, a másik pedig egy piacfelügyeleti részleg, amely folyamatosan monitorozza az üzletkötéseket, az árak alakulását, kiszűrve az esetleges manipulációkra utaló jeleket.

- Milyen visszajelzéseket kaptak a potenciális partnerektől, hogyan viszonyulnak a díjszabáshoz? Milyen lehetőségek nyílnak a zöld áram előtt?

- A HUPX az április 7-i workshopot követően egy roadshow-ba kezdett, felkeresi a potenciális partnereket, az itt szerzett visszajelzések pedig pozitívak, azt jelzik, hogy van piaci igény a szolgáltatások iránt. A HUPX díjai fix és forgalomarányos tételekből állnak össze, az iparági átlagnak megfelelő díjstruktúrát próbáltunk kialakítani. A nekünk fizetett szolgáltatási díj fejében a legfejlettebb európai elszámolási rendszert nyújtjuk, az ECC AG elszámolóház rendszeréhez kapcsolódva, ez pénzügyi és partnerkockázattól mentes kereskedést tesz lehetővé.

Az Európában széles körben alkalmazott francia-német EPEX Spot kereskedési platformmal pedig a Nyugat-Európában megszokott módon kereskedhetnek majd Magyarországon is a cégek. A HUPX-en ugyanolyan feltételekkel tud kereskedni majd az egy-két megawattos szélerőmű, mint a nagy termelők, szemben azzal, hogy előbbiek helyzetükből adódóan jelenleg - a kétoldalú alkuk során - általában kedvezőtlen árakat tudnak elérni a piacon.


- Hogyan alakulnak a regionális összekapcsolás tervei, milyen hatással lehet a HUPX léte a piaci árra?

- A piacok regionális összekapcsolása regulátori és uniós elvárás is, az EU ugyanis egységes európai árampiac megteremtését tervezi 2015-ig. A magyar áramtőzsdének is elsősorban a szomszédos országok piacaival kell együttműködnie, ennek feltétele a közös platform és a később harmonizálandó szabályrendszer. A HUPX elsősorban az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése és erős hálózati kapcsolatai miatt vívhat ki magának erős pozíciót a régióban. Középtávon pedig Magyarország az energetikai beruházások szempontjából is felértékelődhet a tőzsde révén.

A HUPX önmagában nem árcsökkentő tényező, a hatékonyabbá váló kereskedés révén azonban közvetetten lehet ilyen vonatkozása, a forgalomserkentő hatás pedig mindenképpen a kereslet-kínálat tisztulását, a jobb piaci hatékonyságot fogja szolgálni. A szabadpiacról vásárló fogyasztók kapnak egy olyan referenciaárat, amit figyelembe vehetnek áramvásárlási szerződések megkötésekor, a piaci hatékonytalanságok, kockázatok megszűnéséből pedig mind a vásárlók, mind az eladók profitálhatnak.

- Hogyan minősíthető a bécsi tőzsde prágai leányvállalatának energiakereskedelmi tevékenysége Magyarországon?

- A magyar törvények nem zárják ki, hogy több áramtőzsde jöjjön létre, azonban a magyar piac két ilyen intézményt nem tud eltartani. A prágai tőzsde (PXE) a bécsi tőzsde leányvállalataként 2009-ben kezdett tőzsdének nem nevezett, de arra nagyon hasonlító, köztes, brókerjellegű közvetítő tevékenységbe a magyarországi szállítású energiatermékek kereskedelmére vonatkozó szolgáltatással. Ezt idén januártól a HUPX másnapi kereskedéséhez hasonló termékekkel egészítették ki, illetve párhuzamosan egy engedélykérelmet is beadtak a MEH-hez, ennek elbírálása tudomásunk szerint folyamatban van. Piaci szereplőktől származó információk, illetve a PXE honlapján szereplő forgalmi kimutatások szerint ez a sajátos kereskedési lehetőség eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Gondot okozhat az is, hogy a szolgáltatással kapcsolatos bizalmatlanság miatt nem tudták megnyerni a legnagyobb magyar szereplőket, a lépéskényszer okán a Wiener Börse cégcsoporton belül áthelyeznék ezt a köztes szolgáltatást Prágából Bécsbe. A szituáció kísértetiesen hasonlít arra, amikor néhány éve - szintén a bécsi tőzsde tulajdonosaként - a Budapesti Értéktőzsdével kapcsolatos tevékenységével, illetve intézkedési terveivel okozott zavart a magyar értékpapírpiacon.

A mostanra kialakult helyzet - túl azon, hogy alkalmas lehet a piaci szereplők megtévesztésére, akár a szervezett magyar árampiac mint szükségszerű piaci elem létjogosultságába vetett hit elbizonytalanítására - fontos kérdéseket vet fel: többek között megkérdőjelezi azt a törvénybe foglalt jogalkotói akaratot, amely engedélyköteles tevékenységként definiálja a szervezett villamosenergia-piaci, illetve ilyen jellegű tevékenységeket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!