A lengyel jegybank pénteki, zlotyt gyengítő intervenciója meglepte a piacokat, mert bár a lengyel jegybank már korábban is figyelmeztetett a nemzeti valuta túlértékeltségének veszélyeire, arra nem számítottunk, hogy ténylegesen intervencióra szánja el magát - állítja Stuart Bennett, a Crédit Agricole Corporate & Investement Bank (CA-CIB) elemzője. Az elemző szerint a forint, a korona és a zloty egyaránt túlértékelt, de Magyarországon még van tere a kamatcsökkentésnek, Csehországban pedig gyengébb a korreláció az export és az árfolyam között.

Miközben a globális gazdasági növekedés rég látott sebességbe kapcsolt - egyes elemzések szerint 3,5 százalék körüli tempóra gyorsult -, félő hogy a CE3-országok túlértékelt valutáik miatt nem tudják kihasználni az egyre kedvezőbb nemzetközi környezetet. A visegrádi valuták még mindig feltűnően túlértékeltek - az EUR/HUF, EUR/CZK és az EUR/PLN átlagos szintje 2006 óta 262,24, 26,81, illetve 3,89 -, márpedig ezek a szintek béklyóban tarthatják az export bővülését, ami visszafogja a GDP növekedését is. Ezt a véleményt támasztja alá a lengyel jegybank pénteki bejelentése is, amely szerint intervenciót hajtott végre a túlértékelt zloty gyengítése érdekében - mondja Stuart Bennett, a CA-CIB elemzője.

A CE3-országokból érkező vélemények már korábban is arra utaltak, hogy a valuták felértékelődése egyre inkább okot ad az aggodalomra. A leginkább aggasztó hírek a régió eddigi éltanulójától, Lengyelországból érkeznek, ahol a „héja” - azaz a kamatot magasan tartó, lazításellenes - kommentárok már olyan szintre erősítik a zloty kurzusát az euróval szemben, hogy az veszélyezteti a növekedési kilátásokat. Ebben a helyzetben a lengyel jegybank előbb intervenciós figyelmeztetést adott ki, majd pénteken ténylegesen is beavatkozott a piacokon a zloty gyengítése érdekében.

A magyar és a cseh (gazdaság)politikusok derűlátóbbak voltak a túlértékeltséggel kapcsolatban, és kicsit nagyobb teret hagytak a piaci mozgásoknak. „Magyarország és Csehország arra összpontosított, hogy milyen árfolyamszint szükséges az inflációs cél eléréséhez” - véli az elemző. Hasonló intervenciós lépés Magyarországon nem valószínű, mert a magyar gazdaságpolitika nem aggódik annyira az árfolyam exportra gyakorolt hatása miatt, mint a lengyel. Ez a jelentős kiviteli többlet fényében érthető is, hiszen az export a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Ráadásul egy olyan kicsi és nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar, a fontosabb partnerek - mint Németország - importkereslete sokkal jobban befolyásolja a kivitelt, mint az árfolyam.

Magyarországon hasonló lépés azért sem valószínű, mert a magyar jegybanknak még bőven van tere a kamatcsökkentésre - állítja Stuart Bennett. Az elemző szerint valószínű, hogy a választások után erősödik a forint, de az intervenció egy olyan kicsi, nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar, nem a legjobb eszköz az árfolyam befolyásolására.

A jelenlegi árfolyamszintek alapján mindhárom valuta túlértékelt az euróval szemben, és ez - 3-6 hónapos késleltetéssel - aláássa a versenyképességet. Ez az összefüggés egészen 2008 végéig egyértelműen fennállt, a korrelációs együttható a forint és a zloty esetében kifejezetten magas, 0,75, illetve 0,7 volt: nem véletlen, hogy a túlértékeltségi kockázatra éppen a lengyelek reagáltak először. Az összefüggés a cseh gazdaság esetében már nem ennyire egyértelmű, a korrelációs együttható a koronánál csak 0,3, ami némi magyarázatot is ad arra, hogy a cseh politikusok miért is szemlélték higgadtan a cseh valuta túlértékeltségét.

A szoros összefüggés azonban önmagában nem magyarázza meg a magyar és a lengyel export alakulását - véli Stuart Bennett. A korreláció 2008 vége óta mindhárom gazdaság esetében negatív, vagyis hiába gyengültek a valuták, a versenyképesség javulása nem látszott meg az exportteljesítményen. Ez pedig arra utal, hogy a kereslet alakulása a mégoly erős árfolyamhatást is kompenzálhatja.

E tézis ellenőrzése érdekében az elemző összevetette az árfolyamhatás és keresleti hatás alakulását, ez utóbbit a német gazdaság ipari kibocsátásának adataival modellezve. A számítások szerint Magyarország esetében 1 százalékos árfolyam-erősödés nyomán 0,5 százalékkal csökken a kivitel, a német ipari kibocsátás 1 százalékos mérséklődése pedig 1,6 százalékkal veti vissza az exportot. Lengyelország esetében ugyanezek a számok 1,8, illetve 6,1 (!) százalék, miközben a cseh mutatók 0, illetve 2,3 százalékon állnak.

A számítások azt mutatják, hogy a régió országainak exportja kevésbé van kitéve az árfolyammozgásoknak, mint Európa és azon belül is a német gazdaság teljesítményének - állítja Stuart Bennett. Az elemző szerint éppen ezért a német ipari termelés növekedése idején nem kell attól tartani, hogy a három ország gazdasága árfolyamtényezők miatt letérne a növekedési pályáról.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!