Az egy részvényre jutó saját tőke (P/BV) közel ötszörösén forognak az FHB papírjai, amivel a pénzintézet továbbra is a felsőház legdrágább cégének számít. Korábban a jelzálogbankot szorosan követte az OTP, mostanra azonban a legnagyobb hazai bank 3,4-es mutatójával csak a negyedik legdrágább részvény címét mondhatja magáénak. A bankok „előkelő” helyezése persze – figyelembe véve, hogy jellemzően kevés saját forrással működnek – nem meglepő, árazásuk pedig a régiós szektortársakhoz képest nem túlzó. (Az OTP 5-ös P/BV mutató felett is vásárolt már bankot.) Az elmúlt hónapok látványos drágulásával a második legdrágább papírrá küzdötte fel magát a Állami Nyomda, a részvény árazása már alig marad el az éllovas FHB-tól. A pénzintézeteket kissé lemaradva követik a technológiai cégek. Drágaságuk elsősorban annak a következménye, hogy ezek a társaságok a humán erőforrásra – és nem a mérlegben is megjelenő tárgyi eszközökre – alapozzák működésüket. A Richter és a Mol valamivel a könyvérték 2,4-szerese alatt forog, és még épp a saját tőke dupláját fizetik a Fotex-papírokért. Ez az arány a Fotex – és különösen az 1,65-ös P/BV-vel büszkélkedő Danubius – esetében azonban a valóságban feltehetőleg jóval alacsonyabb. A cégek könyveiben ugyanis a vagyonuk nagy részét kitevő ingatlanok még a kilencvenes évek eleji bekerülési értéken szerepelnek, a társaságok azóta nem értékelték fel azokat. Márpedig az ingatlanárak az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedtek, és amennyiben ez a társasági mérlegekben is megjelent volna, úgy feltehetőleg mindkét cég P/BV mutatója egynél kisebb lenne. (A Fotex esetében 1200, a Danubiusnál 15 ezer forint fölé becsülik az egy részvényre jutó ingatlanvagyon nagyságát.) A felsőházban a legolcsóbbnak 1,34-es P/BV mutatóval a Rába és a TVK számít, ám ezen részvények árazását jellemzően más mutatók alapján végzik. A B kategóriában ennél jóval nagyobb szórás mutatkozik, a spektrum a Bookline 9 feletti értékétől a Konzum és a Pannon-Flax 0,4-es értékéig terjed.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!